1971. július 13-14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
49
V dett ás döntően - 4,1 % - árváltozásból ered. Kedvezőnek ítélhető meg, F hogy a tárgyévben növekedett a tanácsi munkák aránya, mely kinatott a vállalatok eredményére is, mivel döntően a szabad áras munkák közé tartoznak. Az eredményekből azonban megállapítható, hogy a tárgyévben az áremelkedés üteme - a korábbi évekhez viszonyitva - lelassult. A közlekedési ágazat nyeresége az 1969* éves szinthez viszonyitva ^ egyharmadával - 122,6 millió Ft - csökkent, és a Budapesti Közlekedési Vállalat eredményalakulásával függ össze. A vállalat nyeresége 172,5 mil- 1 lió Ft-tal alacsonyabb a múlt évinél. A nyereség visszaesése döntően két tényezőre, a fenntartási költségek emelkedésére, és a bérköltség kormány- preferenciával is elősegített növekedésére vezethető vissza. A költségek növekedését az árkiegészítés módositása nem követte, a vállalat dolgozóinak érdekeltségét a Pénzügyminisztérium részesedési alap juttatás utján biztosította. Az ágazatba tartozó többi vállalatnál dinamikus nyereségfelfutás következett be, melyek közül az Autótaxi Vállalat eredménynövekedése a legjelentősebb. A kereskedelmi ágazat nyeresége 1970. évben 144 millió Ft-tol - 14,5 %-kal - több mint az előző évben. A kereskedelem nyereségalakulásának döntőbb tényezőit a vásárlóerő bővülésével együttjáró forgalomnövekedés, a különböző árformákból adódó önállóbb árpolitikai lehetőségek érvényesítése, a közvetlen termelőtől történő beszerzés többirányú előnyeinek kihasz.- nálása, a költségek viszonylagos csökkenése és a forgalmazott termékek összetételváltozása, különös tekintettel a kereslet nagyobb értékű, tar- tósabb cikkek felé történő eltolódására. A legnagyobb ütemű a nyereségnövekedés a vegyesiparcikk kiskereskedelemben - 1970. évben 26,0 % - döntően a forgalomfelfutás, a közvetlen termelői beszerzések előnyének kihasználása és az árrésszint emelkedése következtében. A ruházati kiskereskedelem nyeresége a korábbi éveknél kisebb ütemben emelkedett, mely az árrésszint csökkenésére vezethető visz- | sza. A tárgyévben csökkent a termelői beszerzések részaránya, a nagykereskedelmi árrés megosztásánál az ipar az előző év-nél kisebb hányadot enged át a kereskedelemnek, a központi irányelveknek megfelelően törekedtek az olcsóbb cikkek kínálatának javítására, amelynél az árrés is alacsonyabb. A vendéglátóipar nyeresége a beszámolási időszakban 15,7 %- kai növekedett. A forgalom emelkedés 15 millió Ft, az árrésszint válto- } zása 18 millió Ft, a ráfordítások kedvezőbb alakulása 5 millió Ft eredményjavulást eredményezett. A mezőgazdaság és vízgazdálkodás, a kulturális valamint a személyi és üzleti szolgáltatás ágazatba tartozó vállalatok eredményalakulása az előző évhez viszonyitva kielégítő ütemű fejlődést mutat.. A vállalatok 1970. évi nyereségalakulásával kapcsolatban általában megállapítható, hogy az eredménycentrikus szemlélet nem fokozódott, az áremelési tendencia lelassult. A közgazdasági szabályozók tárgyévi módosulásai kedvezően hatottak a vállalatok tevékenységére mind a lakossági \m ',o' w _____________________________________pi—————i—————|——*-
