1971. július 13-14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
46
nál 11,6 %-kal növekedett. A Főigazgatóság vállalatainál a forgalmi dolgozók által teljesített túlórák száma 11,7 %-kal, /648.000 óra/ csökkent. A Budapesti Közlekedési Vállalatnál az egy fő járművezetőre jutó túlórák száma a bázisnál 10,7 %-kal alacsonyabb volt. Ebben szerepet játszott, hogy az 1970. évi bérfejlesztések hatására növekedett - bár nem kielégítő mértékben - a járművezetők száma. A munkások által teljesített összes túlórák száma viszont 78.000 órával /10,1 %/ volt magasabb, mint az előző évben. A Közmű és Szolgáltatási Főigazgatóság irányítása alá tartozó Fővárosi Gázmüveknél az egy munkára jutó árbevétel 24,6 %-os emelkedése szores összefüggésben van a gázfogyasztás növelésével, illetve a fővárosi gázprogram végrehajtásával. A Fővárosi Ut- és Közműépítő Vállalat egy főre jutó termelési értékét 12,4 %-kal emelte a gépesítés fokozásával és a munkaszervezés javításával. Az Épitési Főigazgatóság vállalatainál a termelési mutatók a bázishoz viszonyitva kedvezőbben alakultak. A termelékenységre ható tényezők közül ki kell emelni a munkahelyi szervezettség fokozását, a koncentrációt, valamint a műszaki-fejlesztési feladatok végrehajtását. A Kereskedelmi Főosztály vállalatainál a forgalom emelkedése és létszám ellátottsága a hatékonyság további növekedéséhez vezetett. A változatlan áras forgalommal számított hatékonysági mutató a kiskereskedelem átlagában 7,5 %-kal emelkedett, /függő + f.len létszámra számítva/. A Fővárosi Tanács Gyógyszertári Központjánál a gyógyszerforgalom nagyarányú növekedése és a létszám csökkenése mellett a hatékonyság az intenzitás jelentős növekedéséhez is vezetett. Az értékben kifejezett teljesítményi mutató növekedése mellett a természetes mértékegységben kifejezett mutatókban is erőteljes növekedés volt. Az egy szaklétszámra jutó vény darabszám 9,5 %-kal, a gyógyszertárakban készített un. magisztrális készítmények száma pedig 13,8 %-kal emelkedett. A rendelkezésünkre álló reprezentatív adatok alapján úgy Ítéljük meg a vállalatoknál kialakult normahelyzetet. a normák rendszeres karbantartását, a veszteség idők feltárását és hasznosítását, azaz a belső tartalékok mobilizálását, hogy az a reálisan elvárható igényektől elmarad. A normamunkában bekövetkezett visszaesés, illetve stagnálás várha- ’ * tóan 1971* január 1-től kezdődően megszűnik, ugyanis ezen időponttól kezL dődően életbelépett uj jövedelemszabályozás és bérszabályozás rendszere erőteljesebben ösztönöz a hatékonyság növelésére, a vállalatok belső tartalékainak mozgósítására. Ezek figyelembevételével a vállalati vezetők remélhetőleg jobban felismerik a normamunka rendszeres végzésének szükségességét, amely a vállalati eredményeket kedvezően befolyásolja. A három napon túli keresőképtelenséget okozó üzemi balesetek száma és az ezek miatt táppénzben töltött napok száma a bázishoz viszonyitva 1,1 %-kal csökkent. A halálos balesetek száma valamivel kedvezőbb, mint a bázisban, ugyanis ezek száma 17-ről 16-ra csökkent. fit í 'iC ' - Jf
