1971. július 13-14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
359
* ■ £ : M mm Az árbevételek tanácsi szintű és ágazati alakulása tükrözi a tervidőszak alatt végrehajtott változásokat és a vállalatok törekvéseit a teljesítmények mind nagyobb mértékű gazdaságos fokozására. A tervidőszak folyamán a vállalatok ráfordít ásai összegükben ugyancsak növekedtek, öt év alatt 29.6 milliárd Pt-ról 40.6 milliárd Ft-ra nőttek. A ráfordítások növekedési üteme azonban alacsonyabb, mint az árbevételé. Tanácsi szinten a gazdaságirányítás reformját megelőző két évben az összes ráfordítási hányad a nettó árbevétel 96 %-a körül helyezkedett el, mely a tervidőszak végére 93. 7 %-ra mérséklődött. A rá'irdltások összehasonlítására elsősorban az összes ráfordításoknál van lehetőség, mivel a gazdasági reform következményeként az egyes önköltségtényezők arányukban és összetételükben jelentősen megváltoztak, részben az uj költségtényezők - eszközlekötési járulék általános bevezetése, telekhasználati díj, kereskedelmi adő, építési szerelési adó stb. - részben a mérési mód - szil- kitett önköltség, fel nem osztott költség - változása következtében. _ A költségtényezők közül a munkabérköltség ad a fejlődés mérésére megfelelő alapot. Tanácsi szinten az elmúlt öt évben mintegy 30 %-os bértömegnövekedés következett be elég nagy ágazati szóródás mellett. Az ipar és épitőipar 22-24 %-os növekedésével szemben a közlekedésnél és a kereskedelemnél 31-35 %-os az emelkedés. A vállalati bérpolitika kialakitását az utóbbi három évben jelentősen befolyásolta a munkaerőhiány, a béraránytalanságok miatti fluktuációs veszély, valamint az egyes területek gazdasági lehetőségéből adódó fejlesztési lehetőségek kihasználása. Több helyen előfordult - épitőipar, szolgáltató vállalatok stb. - a termelés tényleges bővülését meghaladó mérvű bérnövekedés a munkaerő megtartása érdekében. A költségek növekedése következtében - pl. a közlekedési ágazatban - a ráfordítási hányad is emelkedett, a többi ágazatban a növekedés ellenére a ráfordítási hányad évről-évre csökkent, ami a gazdaságosabb termelést, illetve értékesítést mutatja. *- 46 -