1971. július 13-14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
201
\ - 88 I f száma, a népesség elöregedése azonban fokozódik. A produktív népességnek tehát egyre több öregről kell gondoskodni. A férfi- nő arány kiegyenlítettebbé válik, a 60 éven felülieknél azonban a nők száma és aránya továbbra is magas marad. A foglalkoztatottság struktúrája fokozatosan megváltozik. Az iparban - összefüggésben a szelektív fejlesztéssel - a foglalkoztatottak száma és aránya már kisebb mértékben csökken. A többi népgazdasági ágazatban viszont növekszik a foglalkoztatottság. A Budapestre Ingázók számának jelentékeny arányú növelésére nem lehet számítani. A felvándorlás sem jelent a korábbinál nagyobb munkerőforráat. A többlet-munkaerőforrás Így is egyrészt a főváros környékéhez tartozó települések munkaképes korú lakosságának emelkedéséből, másrészt a fővárosi, - tanulmányait befejező - munkaképes korú nőknek a jelenleginél nagyobb arányú munkavállalása utján biztosítható. A főváros munkaerő helyzetében lényeges Javulás a I IV. ötéves tervidőszakban sem várható, a munkaerő-szükséglet továbbra is nagyobb arányú lesz, mint az igénybe vehető munkaerő-forrás. A munkaerőigények alakulását befolyásolja a munka- és üzemszervezés javítása, az üzemek rekonstrukciója, a műszaki fejlesztés, a szállítás- és anyagmozgatás gépesítése, elősegttve a termelés, a termelékenység, a gazdasági hatékonyság fokozott érvényre juttatását. A tervidőszakban mindinkább előtérbe kerülnek az intenzív fejlesztés módszerei. A munkaerőgazdálkodás alapvető célkitűzése, hogy csökkenjen az Indokolatlan munkaerőmozgás, Jobban kerüljön összhangba a munkaerő-kereslet és kínálat, * a népgazdasági munkaerő-Igény és a szakmunkásképzés. 2. A közüzemi vízellátás és a csatornázottság alakulása • A Fővárosi Vízmüvek a IV. ötéves tervidőszakban napi összes víztermelő kapacitását 30,6 %-kal növeli. Ezen belül az ivóvíz termelő kapacitás 34 %-kal, az ipari víztermelés pedig 12 %-kal emelkedik. j Z°4 ' ■ti.'-'.-íy-f 0I