1971. július 13-14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

196

> A kerületi tanácsok részére átengedett bevételi források körének kiszélesítése eredményeként a fővárosi tanácsi hozzájárulás részaránya a kerületek összbe­vételeihez képest az 1970. évhez viszonyitva 74,2 %-ről 57,4 %-ra csökkent és a kerületek saját, illetve átengedett bevételei számottevően, 25,8 %-ről ■ - 42,6 %-ra emelkedtek átlagosan. A főváros bevételeit közvetve meghatározó uj közgazdasági szabályozók hatásai- • nak gyakorlati megismerése során szerzett tényleges tapasztalatok alapján ke­rülhet csak sor a tervidőszak folyamán a kerületi tanácsok részére további be­vételi források átengedésére. Ezt a megoldást az a törekvés teszi szükségessé, hogy a források bővitése a kerületekben a kellő pénzügyi biztonsággal is együttjár­jon. Ennek mielőbbi érvényesítése érdekében - az ezévt tapasztalatok alapján - már folynak a kerületek számára a Jelenleginél szélesebbkörü bevételi források átengedésére, költségvetésükben az átengedett bevételek részarányának, súlyá­nak növelésére irányuló előmunkálatok. A kerületi tanácsok költségvetési szabályozásában - a főváros középtávú pénz­ügyi tervéhez hasonlóan - biztosítottuk a fenntartási és működési kiadások szint- R ► jének javítását eredményező, ágazatonként mintegy 1,5-3 %-os előirányzat növekedést, továbbá a bérszínvonal fejlesztését. A kerületi tanácsok és a Fővárosi Tanács szakigazgatási szervei részére a középtávú pénzügyi terv időszakára vonatkozó kötelező költségvetési szabályozó­kat a melléklet tartalmazza. XXX A IV. ötéves pénzügyi tervjavaslat - a kitűzött feladatok nagyságára és sokrétű­ségére tekintettel - a tervidőszak kezdetétől minden költségvetési szervtől folya­matosan olyan gazdálkodási gyakorlatot követel meg, amely egyrészt a bevételek fo­kozottabb kimunkálásában, uj bevételi források feltárásában, másrészt a kiadások ( terén racionális munkaszervezésben, az ügyvitel korszerűsítésében, a feladatok gaz­daságos megoldásában, az előirányzatok és a pénzmaradványok képzett tartalékok takarékos felhasználásában nyilvánul meg. A munkaerő hatékonyabb felhasználását elő kell segíteni az adminisztrációs munka, az ügyviteli folyamatok fokozottabb gé­pesítésével, amelyhez a szükséges fedezetet elsősorban a takarékos gazdálkodás és bevételi többletek eredményeként keletkezett pénzeszközökből kell biztosítani. /fíG- 81 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom