1971. július 13-14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
183
zéptávu pénzügyi tervjavaslata éves előirányzatainak átlagos növekedési üteme 5,6 %. Ezen belül a gazdasági ágazat átlagos növekedési üteme 9,1 %, amely tükrözi a kommunális ellátás terén Budapesten bekövetkező fejlődést, az urbanizáció fokozásával, a nagy lakásépítkezések, rekonstrukciók következtében előálló, másrészt a meglévő kommunális, főleg az úthálózat fenntartása és korszerűsítése terén fennálló magasabb szinten való feladat-teljesítés lehetőségét. A szociális- és egészségügyi ágazat kiadásainak növekedési üteme 5,9 %, amely mutatja az egészségügyi ellátás körének szélesedését, összefügg a megvalósuló meny- nyiségi és minőségi fejlesztésekkel, az egészségügyi dolgozók munkaidő csökkentésének anyagi kihatásával és igy a kedvezőbb munkafeltételek megteremtésével, a szociális ellátás javulásával. A kulturális ágazat előirányzatának évenkénti átlagos növekedési üteme 4,6 %. A növekedési ütem az egyre emelkedőt* előirányzati összegek tényén kivül érzékelteti, hogy a demográfiai hullám alakulásával összefüggő kulturális, oktatási , nevelési feladatok feltételei egyre bővülő és emelkedő szinten adottak. A rendblztonsági ágazatban 2 %, az igazgatási ágazatban 2,9 %, a pénzügyi lebonyolítási ágazatban - a felújítási alap-kiegé- szités előirányzatát nem számítva - 2,2 % az átlagos növekedési ütem a középtávú pénzügyi terv időszakában. Ez utóbbi három ágazatban a növekedés üteme viszonylag alacsony, ami annak kövét kéz ménye, hogy az idetartozó feladatok nem közvetlenül a lakosság ellátásával függnek össze és ezért ezen ágazatokban kisebb arányú fejlődés kivánatos. Meg kell Jegyezni azonban, hogy a pénzügyi lebonyoli- tás ágazat döntő részben a költségvetési intézmények felújítási alap előirányzatát tartalmazza és bár a miniszteri szintű tárgyalások eredményeként /1971-72. éveket érintően/ bekövetkezett keretemelésből mintegy 60 millió Ft-tal a felújítási alap előirányzata felemelésre került, e területen kivánatos lenne nagyobb arányú fokozatos fejlődés. A felújítási célokra fordítható előirányzatok megszabott amortizációs kulcsok szerint tervezhetők, az állóeszköz-érték alapján. A felújítási eszközök növekedése ezért csak az állóeszközök - főleg beruházások megvalósítása utján történő - értéknövekedésének függvénye. A tervezett előirányzat-végösszegében és részleteiben is - Budapest lakosságának szélesebb körű, magasabb szintű ellátását teszi lehetővé az előző idősza- kokhoz képest. A tervkészités során azonban e mellett is több területen mutat- ti' / ' ' ■ .* * ^- m- 68 -
