1971. július 13-14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
15
k A főváros lakosságának egészségügyi, kulturális és kommunális ellátottsága - néhány ellátási részterület kivételével - ugyancsak javult, a ( nem termelő ágazatok 1970-rben tovább fejlődtek. A szocialista iparban, építőiparban és belkereskedelemben a kifizetett bérek 6,1 %-kal haladták meg az 1969 évi bérek kifizetett összegét. A havi átlagkeresetek - az elmúlt évit meghaladóan - a szocialista iparban 6,7 %-kal, az építőiparban 7,5 %-kal, a belkereskedelemben pedig 7 %-kal nőttek. A főváros munkaerőhelyzetét 1970. évben is a munkaerőigények kielégi- tetlensége jellemezte. A Budapesten települt szocialista iparban, a budapesti székhelyű szocialista építőiparban, a budapesti szocialista belkereskedelemben - tehát a három fő gazdasági ágazatban - az összes foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma mintegy 6.500 fővel, 0,7 %-kal alacsonyabb volt, mint 1969-ben. Ezeken a területeken az 1970. évi foglalkoztatott létszám 877 ezer fő volt. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma 3*1 %-kal csökkent, az építőiparban 5,4 %-kal, a belkereskedelemben pedig 3,9 %-kal emelkedett. j Az állománycsoportok létszámalakulását vizsgálva megállapítható, hogy a munkáslétszám csaknem minden ágazatnál csökkent. Gondot jelent, hogy a munkások nem orientálódnak a lakossági ellátás szempontjából fontos kommunális és egyéb szolgáltató vállalatokhoz. Az alkalmazotti létszám, illetve az alkalmazotti arány minden területen tovább növekedett. A budapesti állami iparban az alkalmazotti létszám 1,7 %-kal - ezen belül az adminisztratív létszám 3,7 %-kal - nőtt. Ennek következtében az 1.000 munkásra jutó alkalmazottak száma az 1969* évi 391 főről 423 főre, az állami építőiparban 263 főről 272 főre emelkedett. Az 1970. évi gazdálkodásról készített beszámoló jelentés főként a tanácsi gazdaság helyzetét elemzi, és a tanácsi szervek gazdálkodását ismerteti. A beszámoló A/ fejezete ismerteti a tanácsi fejlesztési alap t gazdálkodását, az egyes ágazatok fejlődését, az ellátás helyzetének alakulását az egyes ágazatokban,a vállalatok és intézmények gazdálkodásának eredményeit, illetve fejlődését, a munkaügyi gazdálkodást, a nyereség, a készletek, a műszaki fejlesztési és vállalatfejlesztési alapok alakulását, valamint az egyéb gazdasági tevékenységek közül a lakosság ipari-, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások helyzetét, az iparkitelepité- si és a területi koordinációs tevékenységet. A beszámoló B/ fejezete a fenntartási költségvetési gazdálkodást, annak helyzetét és eredményeit ismerteti. Ennek keretében forrásonként elemzi a költségvetési bevételek alakulását, ágazatonként a kiadások alakulását, a felujitási-alap felhasználását, a költségvetési létszám és bérgazdálkodást, valamint a folyószámlás szervek gazdálkodását.
