1971. február 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

16

iH ‘11 ■ Az igénylő a nyilvantartájsbavétolt követően lakáskörülményeiben, személyi, családi ée vagyoni helyzetében beállt minden lényeges változást köteles bejelenteni. A bejelentés elmulasztása az igény­nek az éves igénykielégitési tervből történő törlését eredményezi, ezért a tervezet a lényeges adatokat tételesen felsorolja. A lakáskiutalási, illetve lakásértékesítési tervek több évre, azon belül éves bontásban készülnek. A változásokat evőnként kell a nyilvántartáson koresztül vezetni. A változás bejelentésének időpontjára a tervezet évenként egyszer 3o napos határidőt állapit meg /október 1-től november 1-ig/. Kivé­tel az az igénylő, aki az éves lakáskiutalási /értékesítési/ terv­ben szerepel. Ilyen esetben 15 napos a változás bejelentési köte­lezettség. A változás bejelentési kötelezettség biztosíték orra, hogy a la­kásügyi hatóság az éves terv összeállításakor élő, az igénylők tényleges helyzetén alapuló nyilvántartással rendelkezzen. / A_ rendelet 12...§_» -ához | A kormányrendelet - az eddigi jogi szabályozással ellentétben ­lehetővé teszi, hogy a tanács rendeletében meghatározott esetben a lakásügyi hatóság az igénylést elutasítsa. A tervezet a R.9.§./5/ bekezdésével összhangban kizárja a lalcás- ► igénylésre jogosultak köréből azt a személyt, aki korábbi lakásá­nak bérleti jogáról meghatározott személy, vagy térítés ellenében n lakásügyi hatóság /FIK/ javára lemondott. A R.92.§. szerint az a cserélő fél, aki kisebb értékű lakáshoz jut a lakácscsero szerződésben pénzbeni térítést köthet ki. A térí­tés mértékét a felek megállapodása határozza mog. A gyakorlat egyébként eddig is ez volt. lÉp’1' ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom