1971. január 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
197
bán ezt a lehetőséget a jelek szerint eredményesen kezdik kihasználni a tanácsok, - és ez helyes. A fővárosban igen komoly üzemi, vállalati, ipari centralizáltság van. sok vállalati központnak * komoly pénzösszegei vannak,és hajlandóság is van bennük arra, hogy hozzájáruljanak a kerületeknek és a főváros egészének jövőbeni fejlesztéséhez, loo milliókról van itt szó. Ennek kapcsán csak egy gondolatot szeretnék felvetnij A fővárosi apparátus egyik-másik helyén felmerülhet olyan gondolat, saját maga szűkösségét látva, hogy belekalkulálja a kerületek ellátásába azt, amit a kerületek saját erejükből, az üzemekkel való kooperációból bevesznek, ill. kilátásuk van arra, hogy hevesznek. Nem tartanám szerencsésnek, ha a Fővárosi Tanács vezetői az apparátus ilyen irányú mozgását megengednék, mert ezzel a kerületek önálló mozgásának rögtön kedvét szegnék, és félő, hogy az egyébként egészséges dolog abbamaradna. Azzal fejezem be, hogy a főváros 1971. évi tervének főgondja szerintem nem a pénz nagysága, hanem hatékony elköltése. A tervvel egyetértek, arányait ágazatilag helyesnek tartom, ’ koncentráltságát jónak tartom^és nagyon egyetértek azzal a gondolattal, hogy a VB szűkös helyzetében megpróbálja az építőipari kapacitást orientálni, - mert parancsolni nem lehet. Helyeslőn ezt azért, mert igy lehetőség nyilik arra, hogy az építőipari vállalatok saját érdekeit, amelyek nem mindig találkoznak a főváros egészének, az ágazatoknak az érdekeivel, valamelyest vissza tudja tartani! ahogy köznapi nyelven mondják, az u.n. mazsolázsáso a különböző jelentkező megrendelők között. Ahért helyes ez, mert vannak olyan ágazató]?:, amelyekbe beruházni rossz, kellemetlen, AT ”flB ~II I Hí J ^ - 32 -
