1970. október 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
38
_______________—— ' W " ■” ■ ‘ ' —— t i \ A vállalati forrásokból 734 millió Ft a meglévő termelőberandezé- sek és csőhálózat szintentartáséra szolgál, ennek keretében főleg az elavult csőhálózat korszerűsítése a terv fontos célkitűzése. A víztermelő kapacitás fejlesztésével közel 20 %-kal növekszik öt év alatt a termelt viz mennyisége, 1975-re meghaladja az áévi 300 millió m^-t. U- gyanakkor a napi csucsfogyasztés értéke 1970. évvel szemben 1975-re várhatóan 34 %-kal, 1 247 ezer nr-re emelkedik. A célkitűzések megvalósitására összesen 302 ezer m^/nap kapacitású uj vízmüvek épülnek . j (mint pl. Vác I. 40 ezer és Vác II. 35 ezer m^). A fejlesztésekkel egyúttal a viz minősége is javul. A vízellátás üzembiztonságát fokozzák a viztárolófejlesztések. A IV. ötéves terv során csaknem 121 ezer m^-rel (74 %-kal) nő a tározó kapacitás (pl. a Gellérthegyi medence 100 ezer m^), ezen növekmények eredményeként az átlagos napi fogyasztás 1/3-a tartalékolható. A jelentős fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy az időszakos vizhiány jelentősen lecsökken (pl. hosszantartó alacsony Duna-vizállás, szárazság). A víztermelő berendezések fejlesztése mellett nem marad el a veI zetékhálózat bővítése és korszerüsitése sem. Ez utóbbi elsősorban vállalati forrásokból valósul meg. A ker szerüsitések mellett 350 km-rel ( 10 %-kal) nő a csőhálózat hossza. A fejlesztések eredményeként mintegy 16 %-kal szaporodik a vízellátásba bekapcsolt lakások száma és meghaladja a 600 ezret, ami az összes lakásállomány 86 %-át jelenti.A vízellátásban részesülő lakosok részaránya pedig 95 % lesz. , A csatornázás tervidőszak alatti fejlesztése szorosan a lakótelepi építkezésekhez kapcsolódva valósul meg, s ez mintegy 100 km szennyvízelvezető csatornahossz naúekedést jelent. A fejlesztéseket 940 millió Ft tanácsi fejlesztési alap és 855 millió Ft vállalati fejlesztési alep biztosítja. Az előirányzatokból mintegy 435 millió Ft a szinttartást ' eredményező beruházás. A külső városrészekben létesülő uj lakótelepeken egyre nagyobb költségek merülnek fel a köxmüvesitésnél, amit jelenleg -I csak a szinttartás rovására lehet részben fedezni. A csatornahálózat hossza - a tervidőszaki növekménnyel - eléri a 2288 km-t. A fejlesztések között nagy jelentőségűek a főgyűjtők (kőbányai, Galváni-uti, Rákospalota városközpont, Sződligeti-uti, Róbert Károly körúti stb.), de a hálózat korszerűsítése a fokozott ütem ellenére sem kielégítő. Átemelő és szivattyútelepek bővítését és korszerűsítését is célul tűzi ki a terv (albertfalvai, angyalföldi telep, délpesti telep, kelenföldi stb.). A fejlesztések eredményeként 17 %-kal nő a- 32 J ll 1 v«mm— 1 " ---------------
