1970. október 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
18
I __________ __________ \ i I nácsok tárgyalásokat kezdtek a területükön működő vállalatokkal a tekintetben, hogy a vállalatok (szövetkezetek) saját eszközeik felhasználásával járuljanak hozzá az ellátási gondok enyhítéséhez. Ennek lehetséges módjai: önálló, vagy közös beruházás, kapacitás biztositás, fenntartási költségekhez való hozzájárulás stb. A kezdeményezés a már hivatkozott kedvező közhangulat miatt pozitív hatást váltott ki, a vállalatokban megvan a készs ég a fokozottabb együttműködésre. Ennek konkrét programja a > kerületi tervek kimunkálása során realizálódik. A Fővárosi Tanács és vállalatai fejlesztési célú összes pénzeszköze több mint kétszerese annak, mint amennyi a III. ötéves tervidőszakban beruházási célokat szolgált. A bruttó pénzeszközök növelésénél is nagyobb mérvű az előirányzat emelése a lakáságazatnál. A később részletesen ismertetett lakásépítési program megvalósulása lóvén 1971-754kö- zött több mint negyedmillió fővárosi lakos költözik uj lakásba. A lakástermelés mint főfelaiat mellett hangsúlyt kapnak a terven belül azok a fejlesztések, amelyek a lakosság széles tömegeit érintik és az életkörülmények javitásét hivatottak biztosítani. így pl. a közlekedési viszonyok javítását több miai 8 milliárd Ft beruházás megvalósítása fogja szolgálni, e mellett az útviszonyok javulását közel kétszeres utfeluji- tési előirányzat biztosítja. A gázszolgáltatás volumene megduplázódik, szélesedik a távfűtő hálózat és a kettő együttes eredményeként az otthonok közel 40 százaléka lesz a tervidőszak végén korszerű, kulturált fűtéssel ellátva. Az egészségűéi ágazatban az anyagi eszközöket elsősorban a fekvőbeteg ellátás fejle-m tésére kell összpontosítani. Fontos célkitűzés a külső kerületekben és az uj lakótelepeken ujatb szakorvosi rendelőintézetek létesítése és egyes meglévő intézetek bővítése és kor- szerüsitése. Minden ágazat az előző időszakhoz képest jelentősen fejlődik* A tervben foglalt feladatok megvalósításának eredményeként a lakosság lakáskultúrája eddig nem tapasztalt mértékben nő a tömeges lakásépítés, a növekvő karbantartási és felújítási tevékenység, a korsze- * rü fütésmódok megkétszereződése és egyéb kommunális szolgáltatások bővülése következtében. Mennyiségi és minőségi szintjavulás jellemzi a lakosság sokoldalú szükségleteinek kielégítését is. A terv mindemellett nem oldja fel valamennyi meglévő feszültséget, problémát - ezekre az 6- gazati részeknél utalunk -, éppen ezért a végrehajtás során az ujabb | pénzügyi és műszaki lehetőségek feltárásával, megteremtésével lehet a feszültségeket csökkenteni, megszüntetni. így pl. a lakótelepszerü OTP- 10 ^^B v\ jB j
