1970. június 23. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
44
;r n mindig sikerült lekötni megfelelő mennyiségi és összetételű árualappal. Az épitési igények jelentősen nagyobbak az építőipari kapacitásnál. Az egyes gazdasági ágazatok tevékenysége 1969-ben az alábbiak szerint alakult: A Budapesten települt szocialista ipar 1969 évi termelési értéke az egy évvel korábbinál mérsékeltebben, a budapesti székhelyű építőiparé pedig lényegében az 1968 évivel azonos mértékben nőtt. Az ipar napi átlagos termelése 1,1 %-kal, az építőipari termelés volumene pedig mintegy 5 %- kai emelkedett az 196? - 1968 közötti 2,6 %-kal, illetve 4-5 %-kal szemben. A Budapesten települt ipar termelésének alakulása jórészt a vidéki telepek fejlesztésének előtérbe kerülésével függ össze. A vállalatok ugyanis a termelésnövelés útját továbbra is az extenziv fejlesztés utján látták megvalósíthatónak, a létszám növelésére azonban csak vidéken van lehetőség. A fejlesztésnek ez a módja amellett, hogy a belső tartalékok feltárását nehezíti, a budapesti telepek műszaki fejlesztési lehetőségeit is csökkenti. Az építőipari vállalatok tevékenységét ebben az évben is a kereslet és kapacitás közötti aránytalanság jellemezte, mely lehetőséget adott a munkák közti válogatásra, sokszor indokolatlan előnyökhöz juttatva a kivitelező vállalatokat. A munka termelékenysége - az összes foglalkoztatottak száma alapján számitva - a szocialista iparban 1 %-kal magasabb, az építőiparban pedig 1.4 %-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Az egy.teljesített órára jutó termelés viszonylag jelentős mértékben emelkedett (az iparban 8.4 %-kal, az építőiparban pedig 4,3 %-kal), a növekedés jórésze azonban csak- a létszám, illetve a munkaidőcsökkentés stb. következtében kieső i- dőt pótolta. I-akást 1969-ben 10.139-et vettek használatba, 20 %-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Emellett 3*896 olyan lakás épitése is befejező- dött, melyeknek - a hiánypótlási munkák, illetve az év utolsó napjaiban történő befejezés miatt - csak- műszaki átadása történhetett meg. A fővárosi lakosság összes jövedelme 1969-ben nagyobb mértékben nőtt, mint az előző évben, s a munkabérek és egyéb bérjellegű bevételek növekedési üteme közti különbség fokozódott. A budapesti 1 akosség nominál pénzbevétele 9 %-kal, a pénzbevételek reálértéke pedig - a fogyasztói árak 1 %-os emelkedése következtében - 8 %-kal növekedett. A jövedelmek mintegy 80 %-a áruvásárlásokban realij \
