1969. december 16. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

127

\ "5_ jogalkotói akarat olyan irányba terelődik, amely nz eredetihez kéjest eltérő hatást eredményez a gyakorlatban* Félda erre a lakásügyi jogterület, amelynek alapjogszabálya a 35/1956. /IX.30./ M.T.sz, rendelet és annak végrehajtása tárgyában kia­dott 15/1957*/m»7«/ Korm.sz. rendelet. Az elavult, hiányos jogszabály pótlásaként a Legfőbb Ügyészség az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztériummal egyetértésben nagyszámú elvi ál­lásfoglalást adott ki, A Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumá­nak állásfoglalásai ugyancsak jelentős mennyiséget tesznek ki. Az ilyen módon létrejött, jelenleg mintegy 350 állásfoglalás a lakásügyi jogi szabályozást áttekinthetetlenné tette és a jog- • elmélet szerint .elfogadhat Llan szokásjog létrejöttét eredményez­te. A jogszabályalkotással kapcsolatban az előbbiek során ismerte­tett hiányosságok jelentős része megszüntethető lenne egyrészt, ha a főváros - elsősorban településpolitikai, épitési, ipari­kereskedelmi, lakáspolitikai és kulturális kérdések szabályozá­sában hatékonyan közreműködhetne, másrészt, ha a felsőbbszintü jogszabályok tervezeteit véleményezésK; olyan időben és előkészí­tési szakaszban kapná meg, hogy az egységes fővárosi szempontokat is tükröző észrevételeinek elkészítésére megfelelő idő állna rendelkezésre és azok figyelembevétele is megtörténne. mm Az ismertetett célok elérése érdekében a főváros közreműködő- észrevételező tevékenysége is megfelelő belső szervezeti és ha­tásköri rendezést igényel, mivel e téren jelenleg is hiányossá­gok észlelhetők. Az a tény. hogy a minisztériumok a jogszabály- ^ tervezeteket személyi jellegű kapcsolatok utján koordinálják, részben arra is visszavezethető, hogy a Végrehajtó Bizottság el­mére küldött tervezetek is különböző - témák szerint illetékes ­szakigazgatási szervekhez kerülnek. Ezek saját hatáskörükben és általában égazati szemléletük szerint készítik el a tervezetek véleményezését, sokszor idő hiányában az érintett társszervek mellőzésével. ! A minisztériumok tetszésük szerint veszik figyelembe a szakigaz­gatási szervek véleményét, részint annak következtében, hogy a korábbi alá-fölé rendeltség elve még mindig eresen ható tényező, másrészt a fővárosi szakigazgatási szervek vélcnénj e sokszor nem tükrözi egyszersmind a főváros sokoldalúm koordinált összérde­J /f27 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom