1969. július 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
38
A negyedik ötéves tervidőszakban a kiskereskedelmi hálózat mintegy 150.000 m^-rel ró. ami a meglévő alapterület 16 %-os növekedését eredményezi. Ebből a tervezett lakusepitkezesek kacsolódó kereskedelmi beruházásának eredményeként kb. 80. 000 m^ nettó alapterület növekedés érhető el, mig a vállalatok saját alapú fejlesztésétől /a tervezett nagyáruházzal együtt/ mintegy 70.(100 m2-es kapacitásnövekedés várható. IDEGENFORGALOM A főváros idegenforgalma 1970-ig megközelíti az évi 2,5 millió főt, amelynek közel egyötöde a Fővárosi Idegenforgalmi Igazgatóság szálláshelyeit ve zt igóiybe. A negyedik ötéves 'ervidős/.ikban számolni kel! az. országba beáramló idegenforgalom növekedésével, ezen belül Budapest vonzóerejének fokozódásával. A munkaidő csökkentés hatására figyelembe kell venni a belföldi turizmus várható emelkedését is. Az idegcntorgalmi kapcsolatok továbbfejlesztése érdekében szélesíteni kell az együttműködést egyrészt a külföldi nagyvárosok idegenforgalmi szerveivel, másrészt a megyei tanácsok idegenforgalmi hivatalaival és az utazási irodákkal. Nagyobi) mértékben kell elősegíteni a fővárosi gyógyfürdők idegenforgalmi vonzerejének hasznosítását és a külföldi partnerek bevonásával biztosítani kell külföldiek részére is az itteni gyógykezelést. További uj szolgáltatások - külföldi utazás, vizumoztatás, valuta eladás - bevezetésével is elő kell segtteni a gazdaságos működést és a devizahozam növelését. MEZŐGAZDASÁG A harmadik ötéves tervidőszakban a szocialista mezőgazdaság üzemeinek anyagi-műszaki bázisa megalapozódott, nagyüzemi színvonala emelkedett. Lehetővé vált az árutermelés bővítése, a választék növelése is. A negyedik ötéves terv időszaka alatt a városfejlesztés miatt további területcsökkenés- sel leltet számolni, amit a területegységre jutó nagyobb hozamokkal, a belterjesebb és a piaci igényekhez alkalmazkodó gazdálkodással szükséges ellensúlyozni. Cél a mezőgazdasági nagyüzemek önálló gazdálkodásának stabilizálása, a gazdálkodás színvonalának fejlesztése elsődlegesen kiterjedtebb öntözéssel, a szállítókapacitás növelésével, az állatállomány termelőkapacitásának jobb kihasználásával, a növénytermelés 1 -26 -
