1969. július 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

289

I f- Vá­lását megakadályozzák, az ott tartózkodást pedig mind kelleme­sebbé teszik. Megbízatásomnak eleget téve kérem az igen t. Fővárosi Taná­csot, mérlegelje jóindulattal javaslatainkat és döntsön leg­jobb belátása szerint. /Taps./ Elnök: Kérem az elvtársakat, akiknek mondanivalójuk, észrevételük van, jelentkezzenek. G y a 1 m o s János: A Népfront Budapesti Bizottságának javaslatát örömmel kell üdvözölnünk, mert valójában a sziget távlati fejlesztését, fejlődési lehetőségeit tárgyalja. Vélemé­nyem szerint azonban, ha felvetjük a Margitsziget kérdését, fel kell vetnünk az óbudai jsziget problémáját is. A rendezés csakis komplex értelemben vihető keresztül. Két szempontból szeretnék a kérdéshez hozzászólni, műemléki és régészeti szempontból és a Hajógyári-sziget szempontjából. Műemléki és régészeti szempontból azért kivánok ezzel a kérdés­sel foglalkozni, mert mind a Hajógyári sziget, mind pedig a Margitsziget Budapest és az egész ország története szempontjából rendkívüli jelentőségű. A rómaiak idején a római birodalom határa a Duna volt és a Duna mentén terült el a rómaiak igen y fontos hadi útja, itt volt a Hajógyári szigeten a római hely­tartó palotája. Ez is egy műemlékileg védett terület. A Margit­szigeten és a Hajógyári szigeten különféle úgynevezett burgusok, azaz kis védőerődök láncolata oltalmazta a jobbparti római hadiutat. Az Árpádok idejében a Margitsziget emelkedett ki, amikor is szintén védelmi célból különféle egyházi rendeltetésű épületeket emeltek, amelyeknek romfU)lz napjainkig fennmaradtak és mind Buda­J I

Next

/
Oldalképek
Tartalom