1969. február 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

75

►

5. Urbanizációs higiénés ártalmak.

Az ember természetes környezetével, annak tiszta levegőjével, szennyezetlen ivóvizével, idegeket megnyugtató csendjével - évszázezredes ilyen környezetben realizált fejlődése eredőjeképpen alkot biológiai egységet.

A városi milieu ezzel szemben: mesterséges környezet ; a nagyvárosi: - fokozottan az.

Budapest is ilyen. - a maga hatalmas ipari kapacitásával - /a hazai iparnak jelenleg is több mint 40%-a koncentrálódik itt/, - és igy, mint mind mesterségesebbé váló környezet, tartalmazza és hordozza mindazokat a modem higiénés urbanizációs ártalmakat, melyek a világ valamennyi nagy Iparvárosára olyannyira .jellemzőek. - /És az sem vigasz, ha tudjuk, hogy ezek zöme Budapesten: a múlt terhes öröksége./

5.1. Közismert pl. a főváros levegőjének súlyos szennyezettsége. A főváros levegőszennyezettsége vonatkozásában ugyanis "vilégszinvonalon" vagyunk, és az pl. alig marad el az angol iparvidék levegőszenn.yezettsége mögött.

Pedig a romlási tendencia megállítható. - erre van számos példa. Ezt érték el pl. az elmúlt 10 évben Moszkvában és legújabban Londonban is. - Magyarországon a helyzet megjavítására, elsőül a főváros hozott szabály- rendeletet, melynek eredményei máris érezhetőek: ’

a levegő szennyezettsége romlása azóta megállt, és amen.y- nyiben a tovább.iavitást szolgáló terveinket megvalósitjük /pl. az elavult energiahordozók kiiktatása révén, - a fütéstechnológia megjavítása által, a levegőt- 23 -