1969. február 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
27
p I A gondozottak elhelyezése A szociális otthonok túlnyomó többsége volt lakóházakban, kastélyában, .laktanyában, kolostorban, dohányraktárban, stb. nyert elhelyezést, Az épületek költséges külső, belső átalakítása ugyan a legtöbb helyen megtörtént, de végső soron mégis az eredeti alaprajzi,. építészeti adottságok határozzák meg a helyiségek has zdc.Ihat óságát. Sok helyen nem lehetett megfelelő étkező, nappali tartózkodó Helyiségeket kialakítani, korszerűtlen a fűtési rendszer, a tisztálkodási lehetőségek nem kielégitőek. A hiányosságokat - lehetőség szerint - átalakítás, hozzáépítés utján igyekeznek megszüntetni, helyenként uj kiszolgáló részlegeket építenek. Pl, a kamaraerdei szociális otthonban befejezés előtt áll az uj konyhaépület. Az átalakított' épületek nagy többségében a követelményeknek legjobban megfelelő 2- 4 ágyas szobák helyett lo - 14 - 18 személyes, vagy esetenként még nagyobb termek találhatók, ami a gondozottak otthonos elhelyezését, kényelmét, nyugalmát, a megfelelő higiénés követelmények biztosítását akadályozza, A 2 ágyas szobák száma igen kevés, emiatt a legtöbb otthonban az idős házaspárok együttes elhelyezése nem oldható meg, ami jogos elkeseredés, elégedetlenség,forrása az érintett házaspároknál és elveinkkel sem összeegyeztethető, hogy szétszakítjuk az idős házaspárokat. Valamennyi otthon közös problémája, a zsúfoltság, ami az adott körülmények között jelentős férőhelyfejlesztés nélkül alig enyhíthető. Helyenként a gondozottak jobb elhelyezését az .intézeten belül helyi► ségeket lefoglaló idegen személyek és szervek akadályozzák. Pl. A gödöllői szociális otthon egyik szárnyépületében bentlakó családok kiköltöztetése utján helyiségek szabadulnának fel az igen kedvezőtlen elhelyezésű férfi osztály jobb kialakítására, vagy a budapesti Dózsa György ut 82/b. szám alatti otthonból sz idegen üzem kitelepité&e saját konyha létesítését tenné lehetővé. Az épületek felújítására az 1966- 1968. években átlag 5,3 millió forintot használtak fel, ami az otthonok belső felújítását rendszerint lehetővé tette, de az épületek egy részének külső felújítására már nem volt elegendő. A műemlék épületok felújítása és karbantartása ^ ** F/8855/1968. ^^ __________________- 5 -
