1969. január 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
260
\ . -4A napirend 1#/ pontja: A.Fővárosi Tanács 1969. évi városfejlesztési tervjavaslata és költségvetése. Előadót Kőmivés István, a VB. elnökhelyettese Előadó az előterjesztés kiegészítéseként az 1968-as esztendő eredményeiről s gazdálkodásáról ad átfogó képet. Elmondja, hogy a főváros népessége 1968. január 1-én 1,986.000 fő volt, az év végére a főváros la- . kossága 21.000 fővel negnővekedott, jelenleg tehát több mint 2 millió fő. Budapest egészének gazdasági eredményeivel kapcsolatosan elmondja, hogy a budapesti telepítésű ipar 1968. évben 3 %-al, a tanácsi ipar 2 %-al termelt többet az előző időszakoknál. A lakosság pénzbevételei az elmúlt évbem átlagosan 6-7 %-al emelkedtek s ezzel megegyezően a kiskereskedelmi forgalom is több mint 6 %-al volt magasabb, mint 1967-ben. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme 2-3 %-al nőtt. A beruházások nagyobb része megvalósult, igy pld. jelentős eredmény a tanácsi és szövetkezeti lakások tervezett számban történő elkészítése s jelentős az is, hogy a metró épitése a tervezett ütemben történik. Az 1968. évi beruházások egy részénél tapasztalható elmaradás oka, az építőipari kapacitás hiánya, Az 1968-as év gazdasági eredményeinek értékelésénél indokolt szólni a gazdasági mechaniznus bevezetésének tapasztalatairól is. A szak- igazgatási szerv kettős irányításának megszüntetése, a helyi szervek ren-. delkezési jogának növekedésével és az önállóság szélesedésével jár együtt. Ez az önállóság a költségvetés területén is jelentkezik, igy a Tanácsnak közvetlen befolyásoló szerepe van a bevételek alakulására s rendelkezik a bevételekkel. A gazdasági mechanizmus uj rendszerének bevezetését megelőzően többször felmerült az a probléma, hogy vajojá a vállalatok a tényleges szükségleteknek és a társadalmi igényekkel összhangban álló termelőirányzatokat fognak-e késziteni. A vállalatok nyereségeiből ne(állapitható - amely az 1968-as évben 60 %-al volt több, mint a megelőző évé, - hogy ez az aggódalon túlzott volt. Előadó megállapítja azt is, hogy ennek a nagy nyereség tömegnek egyrészt az is a forrása, hogy az u.n. belső* titkolt tartalékok felszínre jöttek, egyes területeken pedig az ártámogatások mértéke túlzott volt. Természetesen a többletnyereség elérésében részeven n válla— i latok megjavult gazdasági tevékenységének is. A vállalati gazdálkodásról összefoglalóként megállapítja, hogy az megalapozottabb, körültekintőbb és előrelátóbb. ! & I __________
