1969. január 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
145
bzikossy Ott az árak Lény legesen a számított mértékben emelkedtek vagy csökkentek, de általában a számítottnál, a tervezettnél felfelé menő nagyobb mértékű ármozgás azokon a területeken volt, ahol monopol halj zet volt, vagy ahol a kínálat-kereslet, egjen— sulya nem volt meg és erre eklatáns példa az építőipar. Ismert dolog, hogy a beruházási eszközök piacán « kereslet mes/- sze meghaladja a kínálatot 6s ezért c számított 7-13 ,,,-os áremelkedéssel szemben például a Kővárosi Tanács beruházásait vizsgálva a tényleges áremelkedés 20-30 /, között mozgott, iájókoztathatóm arr>'l, hogy a kormány az ármozgások vizs állta során úgy döntött, hogy az összes áremelkedésekből elfogadja indokoltnak a lakásberuházással, * lakás termeléssel kapcsolatban jelentkezz ártöLLl - ái elsősorban azért, hogy a harmadik ötéves tervben előirányzott lakásmenny iség maradéktalanul megvalósuljon. Nem megy utána a kormány az ármozgásoknak az egyéb beruházásokat illetően, mert változatlanul az a köz- gazdasági koncepció van érvényben, amely szerint szőkíteni kell a pénzeszközöket a beruházási piacon azért, hogy a kerest let és a kinálat között meglévő olló is szűküljön. F.z a szűkülés kétirányú lehet, egyfelől tehát a pénzeszközök szűkítésével, kori hozásával kell számolni, másfelől pedig ugyanakkor töreked niök kell a kivitelezésben érintett szerveknek kapacitásuk növelésére, hz a változás, ez az áremelkedés rányomta bélyegét az 1968. évi beruházásokra és meg kell mondani, hop," bizonyos mértékű r>t*rmin&14st eredményezett az 19G9. évi fejlesztési programunkat illetően is és az igazságj \v£ I- 11 -