1969. január 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
142
\ r -10> Az a körülmény, hogy a vállalatok a beruház;>8ok nagy részét, vagy tuljes egészét sajátképzésü beruházási alapúkból kell, hogy fedezzék, ez u tény n vállalatok egy részét arra ösztönzi, hogy megvizsgálják azt, hogy valóban mindon újként jelentkező feladatot C3ak beruházásként lohetne-e megvalósítani, másrészt o vállalatoknál jelentkezik egy bizonyos tartalékolás, abból a célból, hogy vállalatok élőiében szükséges nagyobb beruházások, vagy rekonstrukciók inogfolelő pénzügyi fodezete meglegyen. , Most pedig a költségvetési gazdálkodásról szeretnék néhány szót 3ZÓlni: Azt gondolom tisztelt Tanács, hogy az 19G8. évi költségvetési gazdálkodás, annak ellenére, hogy az előirányzatoknak volt égj fesitett jellege, mégÍ3 a gazdasági-pénzügyi egyensúly jellemezte. A költségvetési gazdálkodásban is nagyobb t ^jótékonysággal jelentkezik az anyagi érdekeltség. Ez elsőeorbnn a bevételi, e beliojtási tevékenység területén érzékelhető. Az ebben való érdekeltség például 1968-bun azt eredményezte, hogy elfelejtett, régen nyilvántartott követelések felülvizs- ^ gálota történt meg zömmel, és ott, ahol n behajtás eddig elhanyagolt volt, ott a követeléseket behajtották. Ott pedig, ahol mogúllapitottíík, hogy u behajtás nem érvényosithető, ezeknek a fiktiv követeléseknek a törlése és rendozéoe is megtörtént. Részben « vállalatok többldtnyoroaógo és részbon a lakoooágtól szármnzó többletbevételek együttes eredményeként 1 számolunk az 1968-os évet illetően mintegy 200 milliós nogy/ /**' __________________________________________________ I ' ' ^
