1968. szeptember 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

53

és pálinka árát. A másik ügyben a hasonló módon eljá­ró "őstermelő11 erősen fűszerezett kolbászt is készí­tett az ital mellé, A pénzügyi nyomozó hatóság mind­két ügyben alapos, gondos felderítő munkát végzett, többszáz tanút hallgatott ki. Sajnálatos, hogy az é- telt-italt hitelben fogyasztó munkások - hamisan ér­telmezett segítő szándékból - a nyomozati vallomásu­kat nagyrészt megváltoztatták. Véleményem szerint az őstermelői értékesítési tevékenység - és különösen az italmérés - fokozott ellenőrzést igényel. Az adó- és illetékügyekben folytatott Ítélkezési gyakorlat fontos uj kérdése az egyes jog­viszonyok szabatos elhatárolása. Ez különösen az uj gazdaságirányítási rendszerben jelentős, miután a felek a szerződéseik tartalmát szabadon határozhatják meg. Az uj gazdaságirányítási rendszer az állami vál­lalatok és szövetkezetek részére tágabb teret nyitott a gazdasági élet területén kötendő szerződéseikre. E- zek gyakran nem tiszta formában jelennek meg, hanem az élet követelményeinek megfelelően bonyolultabb tarta­lommal; egy-egy szerződés többfajta szerződéstípus /Pl. adásvétel, vállalkozás, társulás/ elemeit foglal­ja magában. A helyes elhatárolásnak egyebek mellett pénzügyi /adóügyi/ szempontból is fontos kihatásai van­nak. A népgazdaság egészséges fejlődésére ható ténye­zők kibontakozását nem szabad meggátolni, de nem sza­bad megengedni olyan törekvések érvényesülését, ame­lyek arra mutatnak, hogy egyes személyek vagy válla­latok - a megkapott lehetőség kihasználásával - ki­bújni Igyekeznek az állammal szembeni kötelezettsége­ik teljesítése alól. A birósági gyakorlati hangsúlyoz­za, hogy ezen a területen a jogalkotó akaratával el­lentétes tendenciák kialakulása nem engedhető meg. Figyelmet érdemlő jelenség, hogy a birósági gyakorlat­ban először az adó és illetékügyekben hozott állam­igazgatási határozatok megtámadásával kapcsolatos pe­rekben merültek fel az uj gazdasági rendszerrel össze­függésben lévő kérdések, némely esetben még az uj gaz- , dasági irányítási rendszer bevezetése /1968. január 1.előtt/, de már arra hivatkozással. Az egyik ilyen esetben az osztrák oég és a magyar belkereskedelmi vállala; szerződést kö­tött elektromos játékautomaták szállítására. Az ellen- érték megtérítése felől a szerződés úgy rendelkezett, hogy a játékautomatákat a felek 30 hónapig- közösen ü- zemeltetik, az ebből befolyó jövedelem időrészében — bizonyos költségek levonása után - az automaták ellen­értéke fejében az osztrák oéget illeti neg. A pénzügyi hatóság a közös üzemeltetésből befolyt összeg tekinté­lyes részét nem vételártörlesztésnek, hanem adóköteles jövedelemnek minősítette, és azt jövedelemadóval ter­helte meg. A biróság a szerződés tartalmának, a felek / ^B- 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom