1968. szeptember 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

47

befogadott ós onnan elköltözött személyt helyez vissza. Kellő tényállásanyag ismerete után a gya­korlat egységének és elvi helyességének biztosítása ér­dekében a Legfelsőbb Bíróság több kérdésben adott elvi irányítást. Ezzel a lakásviták intézésében az állami­gazgatási hatóságok és a bíróságok szemlélete, gyakor­lata egységesebbé, összehangoltabbá vált. Az államigaz­gatási határozatok ténybelileg és jogilag negalapozot- tabbak lettek. Ezt a változást a közelmúlt éveinek sta­tisztikai adatai is érzékeltetik: 1963-ban 335 befejezett ügyből 21, 1964- ben 321 befejezett ügyből 24, 1966-ban 228 ügyből 13. és 1967-ben 327 befejezett ügyből 6 ügy került "egyéD módon" befejezésre. Ezek az adatok a lakásviták körül­tekintőbb intézését mutatják. Szemléltetően mutatja az államigazgatási határozatok megalapozottságát, törvény- szerűségét az érdemi befejezések módjának alakulása is. Az 1963-ban befejezett 222'!Ugyből 143 o- setben. az 1965-ben befejezett 371 ügyből 271 esetben, és az 1966-ban befejezett 247 ügyből 203 esetben vált pernyertessé az államigazgatási hatóság. Az államigazga;ősi szervek munkájának e- redményességét ós érdemi helyességét szolgálja a már ki­alakult egységes szemlélet mellett az is. hogy az ál­lamigazgatási szervek - korábbi gyakorlatuktól eltérő­en - most már nemcsak a rendeltezésükre álló iratok a- lapján hozzák meg a határozataikat, hanem annak szük­sége esetén széleskörű tanubizonyitást is felvesznek. Ezzel az államigazgatási határozatok érdemi színvonala jelentősen emelkedett, a határozatok indokolása kime­rítő, részletes. Külön kell megemlítenem, hogy a lakásvi- ták intézésénél sokszor találkozik a gyakorlat speku­lációs lakásszerzési törekvésekkel. Következetes állás­pont, hogy ezeket a törekvéseket vissza kell szorítani, úgy azonban, hogy a jogos igények csorbát no szenvedje­nek. Ennek a követelménynek az államigazgatási és bíró­sági gyakorlat maradéktalanul megfelel: minden esetben vizsgálják, hogy ninos-e az előterjesztett igény mögött jogtalan lakásszerzésre irányuló törekvés. Az egyik per tényállása szerint a volt feleség a volt közös la­kásból elköltözött, annak bérleti jogáról a volt férje javára lemondott. Az államigazgatási szerv és a bíró­ság is értékelte, hogy a volt feleség bérlőtársi jog­viszonya a bontóperben tett joglemondó nyilatkozattal megszűnt, javára a volt férj érvényes lemondó nyilat­kozatot a bérleti jogviszonyának fennállása alatt sem tehetett volna, még kevésbé azután, hogy az ő bérleti jogviszonya is megszűnt. Más esetben a bérlő halálával megüresedett lakást nevelt gyermeki minőségében kérto az igénnyel fellépő fél. Megéli pitásra került, hogy i —------------------------ -----------------------­I ■-------------------------------------------------------------------------- 1 1 i — — - - - - ­8

Next

/
Oldalképek
Tartalom