1968. szeptember 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

44

► le általános következtetést. II. =ító§pK=JG{pBEVÉTE|B^ Az 1957. évi IV. törvény 57. §-a /I/ be­kezdésének b/ pontja értelmében a biróság előtt kere­settől támadható meg a lakás vagy lakrész igénybevéte­lét elrendelő határozat vagy intézkedés, továbbá a la­kásosere jóváhagyását megtagadó államigazgatási határo­zat. A Legfelsőbb Biróság polgári kollégiumá­nak állásfoglalásai szerint igénybevételnek minősül az is, amikor az igazgatási szerv a megüresedett lakást nem annak utalja lei, akinek a részére a törvény szerint ki kell utalni, A váronányi jogok megsértése tehát a gyakorlat szerint szintén megtámadható. E körben a lakásügyi jogszabályok alkal­mazásának számtalan, sokrétű problémája merült fel az államigazgatási, de a birósági eljárásban is. Ezek a problémák - különösen a kezdeti időszakban - sok nehéz­séget okoztak. Az egyéni és társadalmi érdek összhangjá­nak megteremtését jelentőségében fokozta a szűkös lakás- helyzet. Az összhang helyes megteremtésének jogpolitikai szempontjai a gyakorlatban nem mindig érvényesültek ma­radéktalanul, A lakásügyi ható -ágoknál 1960. előtt, rit­kábban azután is, a lakásgazdálkodási szempontok túl­zott érvényre juttatása mutatkozott, ami mellett néha háttérbe szorultak az állampolgárok jogszabályban biz­tosított jogai / jogos egyéni érdek/. Az Ítélkezési gya­korlat az összhang megteremtésére következetesen töre­kedett, A felmerült problémák tételes felsorolása szin­te lehetetlen, de szükségtelen is. Arra utalhatok hogy az akkori perekből kitünően a felek igen gyakran sérel­mezték várományi jogaiknak, különszobára való jogosult­ságuknak el nem ismerését. Azt kifogásolták, hogy a lakásügyi hatóság lakószobának nem tekinthető helyisé­get minősített lakószobának, amit igénybe vett, és más részére utalt ki. így pl. megalapozott volt a kereset, amikor a lakásügyi hatóság a társbérletesitésnél nem biztosította a bérlő részére a társbérlő megválasztásá­nak, illetve a oserének a jogát. Alapos volt az a per is, amelynek tényállása* szerint 6 n-en aluli, tehát lakószobának nem tekinthető helyiséget vettek igénybe, és utaltak ki lakás céljára, Tr.ábti konkrét esetek felsorolása nél­kül a lakásü ' ± hatóságok működésének kezdeti szakára,' majd a ké~)kui fejlődésre számszerű ségi adatokkal mu­tathatok rá. A jogszabály hatálybalépését követő jó ! , M IB>4 m (sf ■- 5 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom