1967. december 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

33

1 ~ ~ ~ fi- 21 A helyi bevételek - az MSZMP irányelveinek megfelelően - a jelenlegihez képest lényegesen növekednek. A helyi bevételi források nagyságát - az általános érvényű központi szabályozók keretében - a tanácsok saját maguk határozzák meg.

A lakossági községfejlesztési hozzájárulás a fejlesztési alap egyik legsajátosabb bevételi forrása. Ez jelenleg is meglévő forrás és ez idő szerint azok fizetik, akik általános jövedelemadó vagy házadó fizetésére is kötelezettek. A hozzájárulás tételesen /évi 50-300 Ft/, vagy százalékosan /a jövedelemadó 20 %-a/ kerül megállapításra.

Községfejlesztési hozzájárulást a bérből és fizetésből élők továbbra sem fizetnek. A kerületi tanácsoknak azonban lehetőségük van arra, hogy a kivetett községfejlesztési hozzájáruláson felül - a lakosság külön igényeinek kielégítése érdekében - a kerület önként vállalkozó minden lakosától további hozzájárulást szedhetnek.

A kommunális adó a fejlesztési alap uj bevételi forrása.

Funkciója, hogy anyagilag elősegítse a helyi - főleg kommunális - fejlesztési célok megoldását.

A kommunális adót- valamennyi ipari, építőipari /tervezőintézetek is/ vállalat,- a kereskedelmi ágazatba tartozó vállalatok,- a kisipari és háziipari termelőszövetkezetek,

^ - a földmüvesszövetkezetek,

fizetik, fejlesztési alapjukból.

^ A kommunális adó alapja a munkabér és mértéke 2 %• Azoknál

a vállalatoknál, melyeknél a kifizetett munkabér a lekötött eszközállomány meghatározott mértékét /%-át/ meghaladja, az adó mértéke 2 %-nál alacsonyabban állapítható meg. /Pli:

! 1 - 1,5 %/ Az adó mértékét 5 évenként kell megállapítani és

) a befizetésre kötelezettek félévenként fizetik, működésük

eredményétől függetlenül.

B- "u

J-O

1 —~ I

r |-