1967. december 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

30

A tanácsok tartalékukból a költségvetés 2-4 %-ának megfelelő összeget a Végrehajtó Bizottság döntésétől függően, kizárólag költségvetési célokra használhatják fel, mig az ezt meghaladó tartalék összegét a fejlesztési alapra átcsoportosíthatják. A költségvetési bérgazdálkodás A tanácsok /ifővárosi és kerületi:/ önálló bérgazdálkodásra jogosultak. A munkaerőkkel történő rugalmas gazdálkodás fel­tételeinek elősegítése érdekében csak a költségvetésben meg­határozott béralapé4: kötelesek betartani. A béralap betartá­sa mellett engedélyezhetik az átlaglétszámnál több, vagy keve­sebb dolgozó foglalkoztatását. önálló bérgazdálkodást a fővárosi és kerületi tanácsok vég­rehajtó bizottságainak előzetes hozzájárulásával, a jelentő­sebb gazdálkodó intézményeknél is lehet engedélyezni. A Fővárosi Tanács béralapját az Országgyűlés, mig a kerületi tanácsok béralapját a Fővárosi Tanács határozza meg. Az in­tézmények béralapját az illetékes tanács állapítja meg, fi- gyelembevéve az egészségügyi és kulturális intézmények bér­alapjainál a szakminisztériumok irányelveit is. Az elért bérmegtakarítás egyrésze a következő évben a dolgo­zók jutalmazására is felhasználható, illetőleg az eszközök takarékos és hatékony felhasználósának biztosítására céljuta- * lom tűzhető ki. Felújítás A költségvetési szervek állóeszközeinek felújítását közgaz­dasági alapokra kell helyezni. Ennek érdekében az állóeszkö­zök után megállapított amortizációs kulcs /: felújítási há­nyad :/ alapján kell a felújításokat a fenntartási költség- vetésben előirányozni. A felújításra előirányzott összege­\m\ ^ m _________________________________________________________________________________ .J

Next

/
Oldalképek
Tartalom