1967. október 24. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
196
* által irányított iskolák nevelésének egységes elvekre való fektetésére. Poór La.joa foglalkozik az általános iskolák ötödik osztályos tanulóinak aránytalanul nagyobb megterhelésével a negyedik osztályhoz képest, amelyet a jelentés is tartalmaz, Véleménye "szerint az ötödik osztály problémájának megoldásában nagy segiteéget nyújtana az, ha a nevelők - mint az első osztályban - lehetőséget kapnának a korrepetálásra, amire a nevelők esetleges ninusz-óráit lehetne felhasználni. Ezzel egyúttal a fizikai dolgozók gyermekei is segítséget kapnának. Lantos Zoltán megítélése szerint a jelentés gondos munka eredménye, megfelelően elemzi a jelenlegi helyzetet. A jelentés társadalompolitikai problémájához szól hozzá, amely világosan bizonyítja, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek a segítése szükségszerűi, az elmaradottság elsősorban nem anyagi indítékú, hanem a szülők általános műveltségi helyzetéből adódik. Foglalkozik a veszélyeztetett gyermekek problémájával, amely nagy probléma. Hivatkozik a napköziotthon és a szakköri munka fejlesztésének fontosságára, amelynek fejlesztése a demográfiai hullám levezetése utáa megoldhatónak látszik. Egyet-ért a középiskolák körzetesítésével és javasolja mielőbbi bevezetését. Helyesnek tartja a gimnáziumokban a szakosított tantervű osztályok arányának növelését, amelyet elsősorban a természettudományos és technikai tudás növelésére kellene felhasználni. Véleménye szerint a pedagógusok munkájában nagy fejlődés tapasztalható, de a társadalmi követelmények további igényekkel lépnek fel velük szemben. A nevelő munkája jobbára oktatási jellegű és nem eléggé meggyőző hatású. Változatlanul problémát jelent a materialista természettudományas világkép kialakítása. Javasolja a határozati javaslatok kiegészi’ tését azzal, hogy külön foglalkozni kell a pedagógusok állandó, következetes szakmai és politikai felkészítésével, mert a pedagó gusok nem rendelkeznek kellő, korszerű világnézeti ismeretekkel és az ezirányu oktatásnak következetesnek kell lennie. A tanár ne párhuzamosan tanuljon, hanem előbb benne tisztázódjanak a problémák. Javasolja a tanév előkészítésének más időpontbani megszervezését, hogy ne essen egybe a tanév kezdéssal, Papp Józsefné megállapítja, hogy az a tény, hogy a Végrehajtó Sizottság igen gyakran tárgyalja az oktatásügy különböző kérdéseit, bizonyítja, hogy az oktató-nevelő munka helyzete közügy. Jelentősnek tartja ,hogy az oktatási apparátust olyan irányban szervezték át, hogy az ellenőrzés a kerületek segítése, a szakközépiskolák tanulmányi és szak- felügyelete sokkal hatékonyabb. Kiemeli, hogy a szakközépiskolák terén elért fejlődés a pályaválasztás terén olyan feltételt teremtett meg, mely a közérdeket és az egyéni érdeket egyaránt kielégíti. Felhívja a figyelmet arra, hogy az általános iskoláidról jobban ’ kell törődni és azt a célt kellene kitűzni, hogy 14 éves korig lehetőleg minden tanuló fejezze be tanulmányait. Ha sikerül elérni a tanulócsoportok létszámcsökkentését ezzel egyenes arányban lehetőség nyilik a tanulókkal való egyéni és differenciáltabb foglalkozásra. Az oktató-nevelő munkát elősegítené jobban, ha a más irányú kulturális intézmények és tömegszervezetek rendezvényeikkel és kiadványaikkal közvetlenül segítenék és erősítenék a tanításban elért hatásokat. Helyesnek tartaná azt ia, ha ifjúsági rendezvényeken nemcsak pedagógusoktól, hanem más személyii ségektől is hallana az ifjúság olyan előadásokat, melyek közvetlen segítséget nyújtanának a pedagógusok számára az ifjúság neveléséhez. Luffosay Jenő közli, hogy a Művelődésügyi Minisztérium információi és felügyeleti vizsgálatainak tapasztalatai minden lényeges kérdésben azonosak a jelentésben feltártakkal. Arra An f { )- 4 9
