1966. október 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
352
r • n c./ -..1 taláros elvként kellene elfogadni, ho.;.y AB. elnök és JLÍttór csak a tanácsi szakigaz g tási szervtől független szakember lehet. 4./ Végül me;-. kell .jegyeznünk. hogy az irányelvek elfogad.tó t követően. sem a Vé' re'-.aj ti bízott; e;n o ; -c tanácsülés elnöksége cern halott elé.: tudatc-,?.,n az állandébizc tt. bek és .. 1 r.ícr. .mint te stület kölcsönhatása fokozásának irányában. Ezt a megállapításunkat nem zárja ki az a tény- sem, hogy a VB. vezetői az ÁB. elnökök között általában jó kapcsolat alakult ki. A VB. azonban - eltekintve a kezdeti időszaktői - tudomásul vette a tanácsülések időnkénti és fokozódó elszürkülését. Nem törekedett a Tanács testületi tevékenysége utján gyarapítani, vagy irányítani az áb-ok konkrét feladatait. Egyes tanácsülések vezetése esetenként inkább a passzivitás, mint az alkotó aktivitás irányába hat. Ennek nyomán a tanácstagok úgy érzik, hogy túlzottan nem fontos egy-ejy téma mílyreható vitája, hisz a lényeges döntések u ;ysem a vitában születnek. Ez a helyzet véleményünk szerint összefügg a tanácsdemokratizmus és a gezdí)3ági c» ntralizmus belső ellentmondásaival, amelyet a gazdasági irányítás reformja képes lesz feloldani, de nem automa- tikusan, hanem kizáró le.-: tucato;- szervező munkán kér .rztül. Részben függvénye ez a probléma a tanácsülések szervezésének is. Az állandóbízottsági tagok egy jó része az egésznapos tanácsülések helyett a délelőtti üléseket, esetleg két-három déle-lőtt sorra- kerülő ülésszakokat látua helyesnek, amikor a tanácstagok még kellő frissességgel és aktivitással tudásnak egy-egy előterjesztés mélyreható vitájában ritóztvenni. Összegezve a Tanács testületi tevékenyse- e és az állanlóbizottsúgok kölcsönhatásáról elmondottak: t, hangsúlyozni kivánjuk, hogy nem fetisizáljuk a Tanács testületi tevékenységét és nem becsüljük le az ÁB-ok- nak a czakigaz atási, valamint az alárendelt szervekhez kapcsolatos tevékenységét. Azonban éppen a tanács testületi tevékenységének és az állandóbizottságok kölcsönhatásának problémáját látjuk olyan gyenge láncszemnek, amelynek megjavítása a tanácsi tevékenység államhatalmi és államigazgatási jellegének hangsúlyozása szempontjából is
