1966. október 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

140

I _____ 1

J

I

E

nnek ellenére tapasztaltuk, hogy cgy-c.y ilyen koordinációs, vagy szakbizottság ' megalakulása bénitálng hat ogyos állandóbizottságokra, az állandóbizottság tagjait

elkedvetleníti, mert úgy írzik, hogy munkájuk feleslegessé vált. Ennek a kedvezőtlen pszihikus hatásnál: okót olsősorban abban kell Keresni, hogy egyes szakigazgatási szervek nemcsak magasabb jogszabálynak előirt koordinációs bizottságokra támaszkodnak, hanem előszeretettel hívnak létre- maguk is sajat zésük alapján - esetenként az ÁB. ellensúlyozása céljából is - szakmai munkaközösségeket,

, esetleg éppen azokból az aktivistákbót és szakemberekből, akik korábban az ÁB. keretei között szervezett albizottságokban dolgoztak.

E jolcnség figyelmeztet arra a veszélyre is, hogy néha mechanikus egyenlőség jelet

i

toszünk a testületi döntés és a szocialista demokratizmus között.-E módszer magában rojti a felelősség áthárításának lohotőségoit, a másik oldalról viszont.fölveti azt a gondolatot, hogy a tanácstörvényben meghatározott 1- szakág állzndóbizott- sdgi-feladatainak ellátására feltétlenül szükség van-e fővárosi szinten 21-23 ál- landóbizottság létrehozására. A megoldást a magasabb jogszabályok által létrehozott koordinációs és szakbizottságok, valamint állnndóbizottságaink közötti ésszerű munkámé go ldásban, másrészről viszont minden egyéb bizottság létrehozásának orőtoljcs korlátozásában látjuk, Kötolező orővol ki lehetne mondani, hogy magasabb jogszabály által clo-ncm irt bármilyen bizottságot állandóbizottsági kereteken kivül csak a Vógrehajtóbizottság előzetes ongodélyével lehet létrehozni.

Togyék rendszeressé, hogy többféle szakterületet érintő fontos kérdéseket az érdekelt áiiandóbizottáágok együttesen vizsgálják és tárgyalják nog. Az állandóbizottságok közötti mogfalelő kapcsolatok kiépítéséhez az illető szaktorüloa felett folügyoletot gyakorló V3. vezetők nyújtsanak sogitségot.

Az egyes kerületükben széles körben és gyakran'jelentkező problémák okait az érdekelt kerületi állandóbizottságokkal közösen kutassák és megoldásukra vonatkozó javas- ► lataikat a kerületi szcrvokkol közösen alakítsák ki. Ennek során éljenek a kerületi állandóbizottságok részére tartandó ankétok szervezésének lehetőségével.

A főváros lakosságát érintő jelentős kérdések eldöntésébe' vonják be a tönegszervozotoket, mozgalmakat, kuzüs akcióprogramok, ellenérzések, közvélenénykutatások és javaslattételek utján.

Szinte minden ogyos ÁB-nak jó kapcsolata van a.kerületi állandóbizottságokkal.

Csak példaként onlitjük, hogy a Népművelési ÁB, 5 kerülettel folytatott kötetlen I boszélgotést a népművelés aktuális kérdéseiről, a Pénzügyi ÁB. a kerületi ÁB. elnökök bovpnásával együttesen tárgyalta az 1965. évi takarékossági versanytorvet, a Terv ÁB. valamennyi tagja kapcsolatot tart kerületi állandóbizottságokkal, az

I A ^io 1-