1966. október 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
138
í ___________ \ - . , vizsgálódás nélkül kizárólag a szakelőadó által elkészített véleményre támaszkodva fejti ki nézetét, akkor jogos az az aggály, hogy vajon az ÁB. hatóságot segítő tovékonységo nem jár-c egyszerű fololősségátháritással, esetleg azzal, hogy tartalmilag a döntést az ÁB. vagy annak egyik tagja az elébe tárt iratok alapján hozza meg, formailag pedig a szakelőadó dnti határozati keretek közé. Ezzel viszont az egész elgondolás célját téveszti, mert e módszer alapvető jelentőségét abban láttuk, hogy a uoghozott határozatban - anélkül, hogy ez csökkentené az államigazgatási sz«.rv felelősségét - több társadalmi tapasztalat sűrűsödjék össze. Az állandóbizottságok részvétele a hatósági jogkör gyakorlásában akkor tölti be igazán funkcióját, ha az ÁB. tagjai, vagy akár egy tagja helyszíni szemle, esetleg az érdekeltek meghallgatása után, az iratokban foglaltakon túlmenően is szerez közvetlen konkrét tapasztalatokat és özek birtokában véleményezi az elé terjesztett ügyet. Ennek az egész módszernek ilyen formán-az lenne a fő célja, hogy megalapozottabbá és az ügyfelek számára is olfogadhatóbbá tegye a határozatokat, clő- sogitse azok mielőbbi jogerőre emelkedését ós végrehajtását. Ha oz non történik meg, akkor ez a tevékenység vagy formálissá válik, esetleg egyes különösen túlterhelt osztályok számára podig azt jelenti, hogy az ÁB. és aktivistái magukra vállalják az államigazgatási szerv munkáját. Egyik-másik állandóbizottság Önálló nunkatorv alapján, vagy a szakigazgatási szervvel együtt vett részt különböző felmérésekben, a módszer azonban nem vált eléggé általánossá. Arról viszont nincs tudomásunk, hogy az állandóbizottságok különösebben elemezték volna az államigazgatási ügyintézésben való további részvételi lcho- I tőségeit, vagy csetlogos kihatásait. A Végrehajtói zott ság egy Ízben - lS>65-bcn clcnczto az állandóbizottságok hatóságot segito tevékenységét, egyúttal véglegesítette az eddigi kísérleti módszereket és ucy foglalt állást, hogy az állandóbizottságok hatósági se ;itő tevékenységét más ’ ügyekre ogyonlőro non kívánja kiterjeszteni, a munka eddigi körbon történő minőségi javítását látta szükségesnek. Ezzel a megállapitissal az Ideiglenes Bizottság is egyetért, a korábban kifojtottek alapján azonban fölül kellene vizsgálni a határozatnak azt a részét, amely fő módszernek .jelölte meg az ÁB. egy tagja, vagy aktivistája részéről történő véleményezését. Ezt a gondolatot érthető módon az az aggály sugr.lta, hogy® állandóbizottsági yólonényczés miatt az államigazgatási eljárásban I kötelező határidőket ne sértsék meg. Mint láttuk o módszer számos formalizmushoz vezetett, meg kellene találni annak a módját, hogy az egyes ügyekben az állandógi- zottságok - természetesen az államigazgatási eljárás sérolnc nélkül - megalapozott testületi véleményükkel segítsék elő az államigazgatási torület munkáját. Az állan- dóbizottsá ok ilyenirányú tevékenységét mogfcl-lő tapasztalatok után kívánatos lenne | I' J _________________________AV8________________________j
