1966. június 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
162
művészéit, hogy elismeréssel adózhassuk a magyar szinházkultlírának. A fővárosi színházak műsoráról, eredményeiről, még meglévő hiányosságokról részletes elemzést a jelentés keretén belül nem adhattunk, csupán jelzést kívántunk adni arról a sokszínű művészi munkáról, amely Budapest színházaiban folyik. A színháznak a művészi produkcióval, as elóadással egyenrangú tényezője a küzünsem. A fővárosi szinh zak látogatottsága, az utdLsó három évben a következőképpen alakult /Zárjelben az előző év nézőinek ,s-ában/: 1963: 3.364.066 /93»5 Á/} 1964: 3.501.616 /104 Ú /; 1965: 3.396.690 /97 Á>/ . A férőhely kihasználtság mértékét jól mutatja, hogy a budapesti színházak látogatottsági tervüket /amely az eszmei férőhely 70-60 /*-a/ 1963-ba 88,4 1964-ben 90,1 ;*-ra, 1965-ben pedig 91 ,«-ra teljesítették. A látogatottság 1960-ban kulminált, 3.S50.977 nézővel. Azóta egyre csökkenő, az utolso két évben stagnáló tendenciát mutat. A csökkenés okait a következőkben látjuk: a lakóság szórakozó i, müvelcdesügyi igényeinek differenciálódása, a televi\ Q zió elterjedése, a közönség igényéit csak részben figy^lemae vevő müsorpolitika. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a ^^00^ csökkenésben ez utóbbi az elsődleges faktor. A televizió első' sorban a közepes es gyenge előadásokról vonja el a közönséget. A valóban művészi, a mai emberhez 3zóló színházi alkotásokatnak a televizió adásai nem jelentenek konkurrenciát. A Hamlettct } közel háromszáz alkalommal,-a tervhez képest- a Rozsdatemetőt 102,3 ,*-oa, Az ördög es a jó istent 106 ,*-08, az Anna Kareninát ’ - 101 os fórőhelykihasználtsággal játszották színházaink. Nem lehetünk elégedettek a közönség összetételűvel. A színházlátogatók köre alig bővült az utóbbi években. Az erre irányuló ^ kísérletek /peremakció, körmüsorok a munkásszállásokon, munkásművész találkozók/ kevés eredménnyel jártak. A fővárosban is még mindig jelentős azoknak a száma, akik egyáltalán nem j rnak színházba* Bár a szinházak látogatottságának növeloae az uj közönség toborzása, elsősorban nem szervezeti, hanem tartalmi, müsorpolitika. kérdés, mégis a Művelődésügyi Minisztérium a szakszervez elek, a L Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizotos^^a szűksa0esnek taiO®ta, uogy a feladat elősegítése érdekében uj intézményt hozzanak létre.- .j] '
