1966. április 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

63

Ir n

BUDAPEST FŐVÁROS TANÁCSA VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA \

Tár/;;: Tanácsi rondáiét tervezet a fővárosi cimor használatának rendjéről- Népművelési Állandó Bizottság

Búza Barna- Müv,Min,Képzőművészeti Osztálya

Gádor Endre

Tisztelt Tanácsi

.

Buda legrégibb cimere valószínűleg Pest város cimera volt, A

budai vár alapítása után a Várhegyre telepített pestiek kivált'

ságlevelükkel együtt pecsétjüket Í3 magukkal vitték és ott az

v

uj település címereként használták. Ez a pecsét nem maradt ránk;

*" •

tartalma azonban az 1292-ből fennmaradt budai pecsét alapján kii- | — következtethető, mellső lapján az Árpádok hétszer vágott cimer.; pajzsa, hátlapján pedig háromtornyú .vár látható, Budán már a

XIV, század óta egyre gyakrabban cimerként kezdik használni a háromtornyú várat, igy Buda XIV. századi pénzein, későbbi pecsétjein már többnyire ez a cimerkép.

Pest, amikor a XIII, század vége felé az elhagyott város benépesül, uj cimert használ, az ogytornyu várat.

Buda-Pest törvényhatóság alapításáról szóló 1872, évi XXXVI, •: torvény, illetőleg az őzt kiogészitő törvények a főváros cime- *réről nem rendelkeznek, A kiküldött bizottság megszerkesztette az egyesített cimert, azt a király 1873, szeptember 21-én megerősítette és a cimor 1930-ig maradt használatban,

Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930. évi XVIII. tv. 4,§, rendelkezett a főváros címeréről és színeiről,

<■/* 0 o