1966. március 7. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
245
^ látszateredményekért fizetést, prémiumot vágnak zsebre,de egyáltalán nem humánusak a dolgozó néppel szemben, akkor ebből az előirányzatból is sokkal többet,és főleg sokkal jobbat, szebbet tudnánk kihozni. Konkréten olyan kerlileti példákra gondolok, mint az a bizonyos 18oo műanyag csaptelep, amelynek rövid használat után való kicserélése most folyik a József Attila-telepen. De gondolok olyan dolgokra is, amelyek az ide vagy az ötévee tervbe tartoznak. í Szeretnék rámutatni arra a pazarló gazdálkodásra is, amely az utak építésével ás karbantartásával kapcsolatos. Van ugyan rendelet arra, hogy szilárd Járda- és útburkolatot bizonyos időn belül újra felbontani nem szabad, hanem az ilyen bontási terveket koordinálni kell, mégis azt látjuk, hogy kerületünkben la rendszeresen évente két-három-négyszer is felbontanak aszfaltot* kövezetét, a Vízmüvek vagy a Csatornaművek emberei. Felbontják,majd újra befedik őket. Alig távoznak, máris újra megjelennek külön-kü- lön a Gázmüvek és az Elektromos Müvek emberei. Sokszor a negyedik bontást is elvégzik a telefonhálózatiak. Az utcákon ezért sokszor vannak gödrök hetekig-hónapokig, mint az idén is, veszélyeztetve a gépjármüvek és a járó-kelők épségét. Ha végül megcsinálják is, rendszerint hepe-hupás járdák és utak maradnak. A sok bontás és ujrafedéB, mind külön-külön, felesleges pazarlással terheli a népgazdaságot, pénzben, munkaerőben, kapacitásban, gépjármüveink élettartamának megrövidítésében. Mindezt az erőt sokkal jobban fel lehetne használni megfelelő koordinálással, amire törvényes rendelkezések is vannak. E törvényes rendelkezéseknek azonban szerezzünk érvényt! I ► s I r 7j - - — - —- — — ^ - 54 - 55 -
