1966. március 7. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
240
egy 60-70 évvel ezelőtt épült vúlyo, házban van. Valamikor korcsma volt, éa a Műszaki Osztály már 10 évvel ezelőtt életveszélyesnek nyilvánította, éa nem javasolta n felújítását 3em. Azóta az tör- £ tént, hogy a óvárosi Tanács is indokoltnak tartotta, hoy helyette P másik iskolát épitsünk. Az iskola fele, tehát a 8 tanteremből négy tanterem el is készült. Moe t az a helyzet áll fenn, hogy a tanulók felel az uj iskolában van, fele a régiben, és a pedagógusok az e0yik órát itt, a másiket ott tartják. A leglényegesebb dolog azonban az, hogy az iskola élet\ veszélyesnek van nyilvánítva és a szülők izguln ^ gyermekeikért, hegy ebbe az iskolába kénytelenek járni. Javasolom, hogy vizs^l- ják felül még egyszer ennek az iskolának a helyzetét. Biztos vagyok benne, hogy ez az iskola a harmadik 5 éve3 terv időszakát már nem * fogja kibírni. Egyetértek azzal a párthatározattal, amely k szigorú takarékosságot ir élő, de minthogy ez az ügy már régóta húzódik, és jogos igényt tartalmas, ezért mégis azt javasolom, hogy ez az iskola már ebben a tervben sze epeljen. A másik dolog amit fel kell vetnem, a következő. Kispestről Festimre irányában a Nagykőrösi utón jár az 54-es autóbusz. Ez az ut körülbelül másfél kilométeres szakaszon annyira keskeny, * hogy amikor két autóbusz találkozik, az utasok mindig izgulnak, hogy befordulnak az árokba. Nem indokolatlan ez a félelem, mert már előfordult olyan eset, hogy az autóbusz az árokba fordult. Úgy gondolom, nem igényelne nagy költséget ennek a másfél kilométeres szakasznak a kiszélesítése, hiszen a soroksári Ki bekötőuttól B Pestimre irányában már megoldották a ki3zélesitést. Indokolt volna tehát ennek a szakasznak a kiszélesítése is, hogy ne legyünk kitéve Hko ' I
