1966. március 7. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

228

\ 1

1 - 39 i

Amikor a lakótelep fundamentumát kiássák, nagymen?yiségü föld kerül ki, amelyet onnan elszállít inak* Amikor viszont megindul a parképítés, akkor 20-24 km. távolságból szállítják oda a földet, ila tehát

az alapok ki Isása során nyert földet nem szállítanák el, hatom

/ %

depóniaba raknák olyan helyen, ahol az építést nem zavarja, akkor

%

ezzel az egyszerű kooperációval minden négyzetméter területen

12-13 forint megtakarítást lehetne elérni. Minthogy egy négyzetméter «

park építési költsége 69 forintot tesz ki, ki lehet számítani, mennyi parkot lehetne a mectakarítás költségeiből létesíteni a terv- javaslatban szereplő összeg le rétén belül.

rég arra akarok rámutatni, hogy a £arképitő Vállalat parképítés céljára teljesen sivár területet kap, amelyre ráhordták az épités során keletkezett törmeléket, és azt elegyengették.

Erre a területre kell ráhordani xáyyitÜ;:.éterenként 43-44 forintos szállítási költséggel a 20 cm. vastag ú&íx földréteget, amelyre ^ a növényzetet telepitik. A növényzet egy ideig birja, de egy- másfél

év alatt elpusztul. Ezzel kapcsolatban azt a „avasba tót teszem, hogy amikor a lakóterület tervét elkészítik, akkor egyúttal jelöljék ki az utakat és a játszótereket is, és a törmeléket ezekre a * helyekre tegyék, ne pedig oda, ahova növényzetet akarnak telepíteni.

így a növényzet 3okkal jobban fog fejlődni.

Szólni akarok még a fenntartási költségekről is.

Ha ugyanolyan nagyságú parkokokat építünk, mint #j eler: lég, akkor

.

1970-ben a Fővárosi Kertészetnek 250-260 főrel kell emelnie a fenntartási létszámot. Ha azonbun a létesítendő parkterületet felemeljük 11.000 négyzetméterre, akkor megtakarítunk 7,0-73 főnyi létszá- f \ * \ - *

mot, amelynek költségei egy év alatt, 1,2-1,3 millió forintot tesznek ki.

j m -i

r - - - - ■ — • -