1966. március 7. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
10
* szerű nagyvárosi formája: a társas há:• óritkcA társasházakban épült lakások száma 1961-ben még a 100-at sem érte el, 1965-ben pedig meghaladta az 1200-at. A 3*6 milliárd forint ráfordítással lebonyolított t - náasi-szövetkezet; 1 .1 a kasé nitKez- s keretében megválóé !t 20.634 lakás alatta marad ugyan a második 5 éves terv eredetig lakás-irány számának /23 ezer lakás/, viszont túlteljesítést jelent az éves tervekben előirányzott * lakás számok összegével ^20.296 lakás/ szemben. A ké‘ irányszám közötti különbség - és egyben a 23 ezres ia- kásszámmal szembeni lemaradás - oka a tervidőszak utolsó három évének kivitelezői kapacitás-hiánya, me v főként az építőipar munkaerőhelyzetével és technológiájával függött össze. A tanácsi-szövetkezeti lakásépítéssel összefüggően 2300 lakás szanálását irányozta elő a második 5 éves terv. A lakásépítését; miatt ténylegesen szanált lakások ma 2o38, ez az előirányzathoz képest - a lakásépítés! irányszám 90%-os teljesítését figyelembevéve is - minimális negtakaritást jelent. t A lakosság igényeinek megfelelően a tanácsi-szövetkezet; lakásépítésben a tervidőszak alatt 34/S-ról 62%-ra nőtt a 2 és több szobás lakások aránya; az átlagos aiapterii- .let azonban az előző tervidőszakban előkészített, illetve arról áthúzódó lakások miatt valamivel alatta maradt az előirányzott 48 m^nek. Az igy elért megtakarítás szont javította a felszereltséget. A második 5 éves tervidőszak tanácsi-szövetkezeti lakásépítésének nagy .pozitívuma , hogy a lakások a onat- kozó 1002/1960. sz. Kormány határozatban eIóir t mór t.c- ket általában jelentősen meghaladó felszerel tr/ ggel épültek*meg. így gyakorla tilag minden lakás nemcsak vízzel, villannyal, de gázzal és fürdőszobával is eí- 1141/PM. h _ _ -------
