1966. január 14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
190
1 mézet* Géreez István értékeli a nevelőnunkát előaegitó, illetve hátr'ltsté tényezőket* 1(7 rámutat aara, hegy a legnehezebb a helyset l azeknál a tanulóknál, akik ott en csak elégedetlensé;et és re-ativuaot í hallanak, mert itt néha rég a legjobb nevelő sem éri el a Mgftl*} lő Után* Rámutat arra, hegy a pedagógusok as iskolában töltött időn kivfcl is igen sekst kell, hogy dolgozzanak. A hátrányos h»lyzetben lévő gyermeke kmél sok proliéin* megoldatlan, de megoldatlan a több műszakban dolgosé ssUlő gyermekének aoraa lo, melyhez o hetes napközi otthonok mgy segítséget tudnak nyújtani. Várvölgyi ’ibor kiemeli as előterjesztés azon megállapítását, hogy az ifjúság neve* lése lsggasdagsbban s tanítási órákon folyik ás ezt az oktatási re- I farm sikerének,a pedagógusok szemléletének a fejlődését bizonyító [ tényezőnek tartja. A hátrányos helyzetben lévő tanulóknál fontosnak I tartja azt, hagy a tanulószobák pedagójioi létesítmények legyenek. Véleménye szerint fokozottan kell ráirányítani a figyelmet a hátrányos helyzetben lévő gyermekek tanulásánál': segítésére. A pedag-águeokat segíti a társadalom érdeklődése, de azámontartJa azt is, hegy hogyan segítik s kátrányoe helyzetben lévő tanulókat. A pedagógusok bérezésével kapcsolatban az a véleménye, hegy a kiváló munkát végző pedagógusok fekbzetton részesüljenek béremelésben, és igy anyagi megbecsülésük le kifejezésre jussén. Peér Lajos as előterjesztésből kiemeli ezt, hogy sok szülő s gyermek neveléséért a felelősséget oz is sióra hárítja és elfeledkezik a saját fslelőaoéjéról. A gyermekektől nem lehet kívánni, hogy az önállóságot, a munkát, a szépet és jót tfnere- I Jéből sajátítsák el, e jellemvonások kifejlesztésével az iakola sokat I tenst. de azükoég van arra, hogy a nevelőmünka több oldalról, igy a I szülői háztól is, erősítést kapjon. A szülők és sz iskola kapssolatában I Javulás mutatkozik, de még nem kielégítő, mart sok szülő például gyer| meko előremoneteléről ssak bizonyítvány-osztáskor érte*11, ahelyett, hogy évközben tartana kapcsolatot a pedagógusokkal és i© éreznék fe- I lelősségüket gyermekükért. Barabás Klára véleménye szerint a család I és a környszstben lévő ártalmak miatt sok tanuló él hátrányos helyzetben, ezért ezekkel az ártalmakkal sokkal tervszerűbben kell fog* lalkozni, és s kérdőében sokat tehet as iskolai társadalmi bízottad'. Folvoti az oszta'lyozás problémáját, azt hogy mom olég egységes ehhoz a szempont. A középiskolái bukások csökkentését véleménye azerint l itt lehet elérni, hogy osak olyan tanulókat engednek oda, akik helyüf * lce‘t: megállják. A napköziotthonokat és tanulószobákat véleménye szerint ♦SISoíSÍ S**!1?* í!1?-®?? *«Jl;aatexii u©, hegy a szakksrrepetálásru több időt és túlórát kellene biztosítani, kiemeli as igazgatók peda- irányitó tevékenységének a fontosságát, a fiatal nevelőkkel vaxo^ gyakorlati foglalkozás szükségességét, a tantestület r*gvsé^ee ölve-' sssrinti tevékenységének kialakítására irányuló munkájuk alapvető jelleget. Véleménye ezerint ha a pályaválasztás kérdésében a pedagé- \ • tanulókra és szülőkre több befolyást tudnak gyakorolni, akkor s termelőmunkéhsz jobb eredményeket tudnak elérni. Lurssey Jenő /mü- veicdéaügyi niniszterheiyettesA^zzáazólásában utal a vé/rehajtóbizott- aág illetékes vezetői és a Művelődésügyi I inisztérium között kialakult eredményes munkakapcsolatra, arra hagy kölcsönösen konzultálnak e«ryigy ue^llapitja, hagy a minisztérium nézetei azonosak az anyag előterjesztőinek nézeteivel. Utal arra, hogy az ifjúság nevelődése 5 a osalád zárt körében folyik, hanem egész társadalmán*. <. let-ben, és ennek sok könzexvonoiáJa van, többek között az is, _________ M — -■ ■ ma _______________ j * *- 7 -
