1966. január 14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

159

\ és ebből adódnak a konfliktusok s nagyon sok esetben a fiatalokat inkább csak kritikai álláspont képviseletére szorítják és sokkal kevésbé arra, hogy tettekben és közvetlen részvételükkel bizonyít­sák a szocialianus iránti odaadásukat. Iv.it lehet tenni? Nyilvánvaló, hogy az átmeneti társadalom meglétéről van szó, azért ez minden problémájával egy.etemoen, egy­általán nem zárja ki azt, hogy a fiataloknál a követelmények te­kintetében mór előbbre járunk. Először is azt, hogy egész közokta­tási rendszerünkben és nevelésünkben is nem szabad elfeledkeznünk y arról, hogy társadalmi életünk vajúdása, a tarsaaalmi élet válto­zása, ha azt feltárjuk és természetesen valóságos erőviszonyaiban tárjuk fel, a fiatalok számára soha nem lesz kiábrándító, a kiáb­rándító az, ha eltakarjuk ezt a vajúdást, a kiábrándító az, ha valamilyen ideális elképzelést alakítunk ki bennük, dlyan helyzet elé állítjuk őket, amikor már nekik nincs is mit tenni, mert egy­szerűen mások előttük kialakították azt a társadalmi rendszert, " amelyről az adott hely zetben éppen szó van. Tehat a mai kor vajúdását, változását napi érzékeltetésé­ben bemutatjukJ ez az egyik legjobb ellenszere annax, hogy ilyen konfliktus a társadalmi követelmény’ és a gyerek jelenlegi állapota között ne alakuljon ki. Nemcsak az az érdekes, hogy latja a tar- aadalom vajúdását, a gazdasági élet változáséit, hanem egyben el­kötelezett is. elkötelezett oly an alapvető kérdésekben, hogy' szo- cialianus, hogy világnézet, szocialista erkölcs. Elkötelezett , hogy neked is van szereped, te is alakíthatod ezt a társadalmat. És ez a legfontosabb érzés a fiatalokban, ami mindenfajta konfliktus ellenszere is lehet. Hogy hogyan? I ' — —— / kA/h ti A- ■ ■ — ■——^^— - ______________

Next

/
Oldalképek
Tartalom