1965. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

36

\ '

> •

hogy a munkáltató vállalat: vezetői termelési érdekekre hivatkozással. indokoltan vngy csupán szűk vállalati szempontoktól vezettetve kérik ülnökké megválasztott ós bírósági működésre kiszemelt dolgozójuk behívásának , illetőleg igénybevételének a mellőzését. Rendszerint vezető, irányitó munkakört ellátó dolgozók /üzemvezető mérnök, művezető stb./ mentesité- ' sét kérik azon a cimen, hogy•munkahelyükön a tervtőljesités érdekében nélkülözhetetlenek. Kereskedelmi vállalatoknál az éwégi vagy évközi leltározásokra szoktak hivatkozni. Különösen az év vegér és az egyéb tervidőszakok utólsó dekád,iábar nehezül meg a bírósági vezetők szervezési munkája a birósag működéséhez nélkülözhetetlen ülnöki létszám biztosítása terén,

A váratlanul felbukkanó nehézségek megelőzése érdekében a bírósági elnökök az érdekelt vállalatok igazgatóival egyetértésben félévre előre behívás! tervet készítenek, és annak megfelelő.n hívják be havonként az ülnököket. Ilyen tervet azonban csak olyan nagyobb vállalatok vonatkozásában lehet és érdemes készíteni, amelyeknek több dolgozóját választották meg népi ülnökké,

A bírósági vezetők a személyes kapcsolat előnyeit is kihasználva. mindenkor igyekeznek az ülnökök foglalkoztatásának kérdését úgy megoldani, hogy behívásuk olyan időre essék, araikor hiányzásuk a munkahelyen nem okoz nagy nehézséget. Viszont az igazságügyi érdekeknek ugyanilyen méltányos figyelembevételét várjak el a vállalatok vezető posztjain állóktól is.

A népi ülnököt a birói működésre elő kell készíteni. Évtizedes tapasztalat szerint a birói tanácsban első izben helyet foglaló ülnökök kezdeti szótlanságának, passzivitásának az ► ... az oka, bog;’ a szükségképpen fellépő gátlások mellé csat* lakozik az a felfogás, hogy "a bíró"- értve ez alatt a hivatásos

birót, a •ca.nács elnökét - ismeri a jogot. A népi ülnök előkészítése természetesen nem jogi képzést jelent. Az Ítélkezésben részt v vő népi ülnököt is tájékoztatni kell azonban a bíráskodás lényegéről, feladatairól, továbbá azokról a - különösen eljárásjogi - alapelvekről, amelyeknek ismerete nél- , kül az itolkezosben eredményesen részt venni nem lehet.

A népi ülnökök előkészítése, oktatása két irányú. Bírósági működésűi: c.-y hónapja alatt kéthetenként megbeszélést tartunk a bíróságnál működő ülnökökkel. Ilyenkor az ülnökök

elmondják a bíróságnál szerzett tapasztalataikat, felteszik a működésűkkel kapcsolatos kérdéseiket.

A népi ülnökií.biróságcn kívüli oktatása a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat "József Attila" Szabadegyetemén belül szervezett ülnök-akadémiákon történik. Ezeken a hároméves tanfolyamokon a bíróságokhoz megválasztott népi ülnökök önkéntes lapon vesznek részt; előre kidolgozott tematika szerint előadásokat hallgatnak a büntető és a polgári eljárásjog, valamint a Büntcrő Törvénykönyv és a Polgári Törvénykönyv ki- > ______________________- 3 -