1965. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

141

I Nagyon jő ötleteket vetett fel itt ma Sarlós elvtárs. Az már gyakorlattá is vált, liogy például ha valaki minőségi csere folytán kiköltözik, festesse ki a lakást. Teljesen egyetértek ezzel. Az is jé, hogy a beépitett szekrényékért többet fizessen a bérlő, ne 13 forintot. Ezek azonban ötlet­szerűen kiragadott példák as úgynevezett forrás oldalból. LIert mi a forrás? As állami költségvetés. Ha azonban ez a város továbbra is egy modern szocialista várossá akar fej­lődni és azt akarja, hogy még több lakás épüljön, hogyan kapcsolódhat bele ebbe még több erőforrás a lakosság oldalá­ról? Hogyan lehet a közlekedés fejlesztéséhez hozzájárulni? Mert jelenleg nem járulunk hozzá, szinte azt lehet mondani, hogy ingyen ut zunk. Az urbanisztika forrásoldalához tartozik, hogy ezek a dolgok hogyan légyénél:. Vagy például a Fővárosi Tanácsnál: foglalkoznia kell a Budapesten lévő gyárakkal is. Korábban, a Hortliy-rendszerben komoly összegeket fizetteka a gyárai: a visért, vagy saját májuk furattal: kutakat. Tessék megnézni, hogy melyik gyárban van jelenleg Budapest főváros területén saját kút. Inkább as európai színvonalnak megfelelő drága békásmegyeri ivóvi­zünket fogyazsztják, semhogy saját vizforrást teremtenének, mert as ivóvíz majdnem ingyen van, alig fizetnek érte. Ez is f forrásoldal-, ezt is. meg kellene nézni. Könnyű a gyáraknak az önköltséget leszorítani, ha a Fővárosi Tanács költség- vetéséből fedezik a visszükségletüket, amely erre tulajdon­képpen ráfizet. Befejezésül még egyszer kérem, konkréten javaslom, hogy | a Főváros Tanács a szocialista urbanisztika kidolgozására Imiidjön ki egy bizottságot, amely tanulmányozza a fejlesztési irányt, a szanálási elveket, a forrásoldalt, a vezetés mód- suereit, a lakosság széleskörű bevonását az ügye' intézésbsé- be, a tanácstagok aktivizál.*^.,. ^ j ff [ ___________________ /!-) ^ - í- 53 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom