1963. szeptember 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
247
i bízottad /ok elnökeit meghívják. Fái Boris mind az Írásban előterjesztett anyagban, mind podig a szóbeli beszámolóban ssk egészséges, előre mutató uj szempontot és muniiamód3zert lát, ami nyilvánvalóan megfelel a kitűzött sálnak. "A demokratizmus" sinü témával kapó adatban helyesli azt a törekvést, hogy a tanác3 határozataiban feladatokat szabjon meg az állandó bizottságok éa a tanácstagok számára. Ezzel kapcsolatban azonban megjegyzi, .hogy az előterjesztett határozati javaslatok nem tükrözik ennek az igénynek az érvényesitósét. Javasolni fogja az oktatási állandó bizottsá nck, hogy ezt a beszámolót vitassa meg olyan értelemben, hogy ni érvényes ebből a saját munkájának megjavítására. Javaeélja továbbá, hogy ezt a beszámolót - a bitóban eddig tett és- még ezután teendő javaslatokkal együtt - valamennyi állandó bizott- uág vitassa meg és ennek alapján javítson munkamódszerein. A nupirend 2./ tárgyával kapcsolatban megállapítja, hogy helyes volna, ha a tanácstagi beszámolókra készített anyaggal kapcsolatban is kikérni az állandó bizottsá ok véleményét. Helyesnek tartaná elyai munkamódszer bevezetését, amely lehetőséget nyújtana arra, hogy a tcnáosülések anya- g't is minden esetben r.egvita3sá!: az állandó bizottságok. Továbbiakban a korületi munkával, illetve a lakossággal való kaposolatban szerzett tapasztalatokról beszél. A múltban egyszer kaptak a fővárosi tanácstól egy érdekes szovjet anyagot, amely a szovjet v'ro3okbau működő mikro- szovjetek működéséről adott tájékoztatót. A tanácstagi beszámolókon a felelős testületek képviselői mellett résztvesznok a korületi házkeze* lőségek megbízottai, n lakóblsottsá /i funkcionáriussk és icy már majd—- nem egy kis mikro-3zovjetet alkotnak. Jar esolja, vizsgálja meg a végrehajt óbizottság , hogy ennek az együttműködésnek a módszereit hogyan lehetne jobban kimunkálni és általánosabbá tenni. Fodor Gyula az irányelvek átfogó nagy témája mellett - úgy vélá - hogy nem kellett volna más témákat napirendre tűzni. Fájlalja, hogy a szolgáltató vállalatok problémáját a tanácsülésre terjesztik anélkül, ho -y nz állandó bizottság meg tudta volna tárgyalni. Konkrét problémák alapján megállapítja, a vezetés kötelessége c.z, hogy az erőket oda csoportosítsa, ahol a legégetőbbek és a legfájóbbak a kérdések. Ezután azzal foglalkozik, hogy mi volna a feladata az ipari állandó bizottságnál:, és mit képes a feladataiból megvalósítani. A lakőbizottsá.gokról szólva az a véleménye,ho£j egy kicsit nagyobb hatáskörrel, több munkát kellene adni nekik. Az előterjesztésben hangsúlyozottabban kellene foglalkozni írlnd a lakóbizott- . ságok, mind pedig az állandó bizottságok tevékenységével. Azzal ner: ért egyet, hogy bizonyos társadalmi bizottság vizsgálja felül az uj épületeket, inkább a jogkört kellene megadni a meglévő bízottSágoknak,hogy amikor a ház átvétele során megállapítják a hibákat, akkor kötelezni is tudják a kivitelezőt a hibák kijavítására. Indokolt, hogy a tatarozások kérdésébe a lakóbizottsál/okat bevonják ér 4_ indokolt, hogy amikor egy lakótelepre az első csoport bek ltözílcT'akkor alakítsák meg L ott a lakóbizottságot. A tömegszervezetékről beszélve nen tartaná helytelennek, ha a szakszervezetek egyszer-egyszer napirendre tűznék a leg- fsnfcsabb budapesti problémákat. Gáspár Sándor helyesnek és szükségesnek látja a tárgyalt kérdés napirendre tűzését és a feladatok meghatározását. Megállapítása szerint a táncosok ma áltálában ellátják a feladataikat, hiszen az elmúlt 5-6 esztendőben a Magyar Szocialista l unkáspárt és a Hérradalni Munkás- Paraszt kormány rendszeresen foglalkozott a tanácsok munkájával, és I f A- 5 1 t
