1963. szeptember 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

96

,p I

Megnyugtató lehet-e ez számunkra? - vetődik fel a kérdés. Abból a szempontból megnyugtató, hogy a felső vezetés elvei és a xd. elveink egybevágnak a részletkérdésekben is, - de az cég nem biztos, hogy a végrehajtásban közreműködők is így fognak munkálkodni, Mindenki tudja saját tapasztalatából, hogy hányszor felvetik a dolgozók, hogy a kormányzat intézkedései mennyire helyesek, - de azután alsó szinten akadozni kezd a végrehajtás, és nem értik meg azt, amit a központi vezetés akar.

Hem elegendő tehát, hogy a fővárosi tanács végre- hajtdbizottsága az egyez minisztériumok vezetőivel megállapodást kössön, hanem az is szükséges, hogy minden szerv a rnga akaratánál: és elképzeléseinek érvényt szerezzen a saját apparátusában, vagy választott szerveiben, hogy hasonló álláspontot foglaljanak el, és a vezető elhatározását ne változtassa meg valamelyik előadó azért, mert ő azzal nem ért egyet, vagy nem fogja fel az intézkedés célját és értelmét.

A minisztériumokkal való kapcsolat tekintetében szeretnék azzal is foglalkozni, amit a kettős irányítás elnevezéssel jelölünk meg. Azt hiszem, nem helyes ez az elnevezés,mert a kettős irányítás nem kettősséget jelent, hanem azt, hogy az egységes állami célkitűzések elfogadásával két területről, de azonos céllal és azonos szándékkal kapnak a különböző intézmények támogatást és segítséget - és ha kell, útmutatást. Azért kell ezt kihangsúlyozni, hogy kiderüljön, hogy amikor tanácsról és minisztériumokról van szó, akkor nem két tábor áll egymással szemben, hanem két, azonos feladattal rendelkező állami közigazgatási szerv. Ha esetleg né tét el térések fordulnál: elő, akkor azért vagyunk,hogy a súrlódásokat és a nézeteltéré- __