1962. március 9. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
252
í megvalósithatatlan. Bz az egyik fontos funkciója a szülői munkaközösségeknek és a szülői értekezleteknek. A másik az, ha a család nem szocialista módon nevelj Oda nem tudunk behatolni az iskola közvetítésén keresztül, tigy tokád ez megint meglassítja máé a fejlődést, xshát itt elsősorban a szülői munkaközösség funkcióját kell tisztázni. Azt a jelentős feladatot, hogy az iskolát anyagilag «s társadalmi munkával a társadalom támogatja, ezt nem becsüljük le, - de nagyon kártékony dolog, ha est tekintjük most, ebben a fejlődési periódusban elsőrendű vagy kizárólagos feladatnak. És az ilyen nézet - sajnos - nagyon általános. Ma az elsőrangú feladata a tudatformáló kapcsolat, a nevelési kapcsolat a tömegek és az iskola, a tömegek és a tanács között - és est ki kellene fejleszteni. AJiol a Nőtanács - amely ebben a pillanatban a szülők oldaláról támogatja ezeket z törekvéseket - és a tanács jól működik együtt -, Ilyen kerületek a IT., a IX., hogy hogyan, azt,sajnos, nincs időm elmondani - ott nagyon jó az eredmény. De ahol elhanyagolják az együttműködést, ott, sajnos, nem jó. Azért kezdtem azzal, hogy a tanácsnak « tömegezervezetekkel való kapcsolatot nem szabad elhanyagolni, mert igy nagyon nagy tömegekről mondunk le. Arról is szó volt, hogy ha a Nőtanács foglalkozik ezekkel a problémákkal, akkor hogyan foglalkozik? A tanácsnak az iskolát, a pedagógusokat kell ösztönözni éz zegiteni abban, hogy foglalkozzanak a szülőkkel, ás hogy miként foglalkozzanak. A nőtanácsoknak a társadalomban kell ébrentartaniok a nevelés és az iskola iránti érdeklődést, és ezt a felelősséget állandóan ösztönözni, ue az egymással való megbeszélés nélkül ezt nem csinálhatják. Hogyan foglalkozik a tanács, mint választott testület? Szó volt a tanácstagi beszámolókról, nem akkor teszünk jól, ha ösz- 8zehivjuk a szülőket, és mint tanács beszélünk hozzájuk a nevelésről. Kár, hogy a tanácstagi beszámolókon csak, vagy főleg köseégpolitikai