1959. december 18. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
48
\ I Tisztelt Tanács! Az ismeretterjesztést a nevelőhatás szempontjából a népművelés egyik igen fontos és hathatós ágúnak kell tekintenünk. Tevékenysége elsősorban a felnőtt lakosságra irányul, tartalmával és formáival a legkülcnfélébD művelődési igényeket ki tudja elégíteni. Az ismeretterjesztés a világnézet formálásában, a műveltségi színvonal emelésében, a szocialista tudat kialakításában előadások, kiállítások, tanulmányi kirándulások, múzeumlátogatások, tárlat- látogatások stb. útján fontos szerephez jut, és azt a célt követi, \ hogy a társadalom tagjai önként váljanak részeseivé a tudomány, a technika, a művészet eredményeinek, megszerezzék a világnézeti, műveltségi és erkölcsi alapokat ahhoz, hogy a szocializmus tudatos építői legyenek, és új életünk kialakításában tevékenyen részt vegyenek. Mindezekből világos, ho y az ismeretterjesztésnek kettős iránya van, egyrészt világnézetet formál, másrészt műveltséget bővit. Tevékenysége elsősorban a munkásosztály világnézeti és műveltség- , beli színvonalát kívánja emelni. Budapesten ez évben mintegy 11 ezer ismeretterjesztő előadás hangzik el a művelődési otthonok, az üzemek, a tömegszervezetek é3 a tanácsok rendezésében, közel 800 ezer hallgató vesz rajtuk részt. Ha az előadásokat tárgyuk szerint megvizsgáljuk, sokféle és változatos tárgykörrel találkozunk. A társadalomtudomány és a természet- tudomány minden szaktudományából hangzottak el előadások. De meg kell állapítanunk, hogy a két fő ág közti aránnyal nem lehetünk i megelégedettek. Jelentősen megnőtt ugyan a világnézeti nevelést közvetlenül szolgáló előadások száma a filozófia, a pedagógia, az etika stb. tárgyköréből, de ez még mindég igen kevés számú. Bizonyos eltolódást találunk továboá az irodalmi, történelmi, művészeti j ____________________________________________________________________hé> r ~ ~ _ ..................