1959. december 18. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
203
\ száma 1,2 millió kötet, ebuen szép számmal találhatók ismeretterjesztő és műszaki könyvek. De meg kell állapitanunk, hogy nem mindenütt kielégítő a könyv propaganda, foglalkozás az olvasókkal, az olvasás irányítása, ezért az adottságok kevésbé használhatók ki. A Szabó Ervin Könyvtárnak irodalompolitikai tevékenységét - irodalmi ankétok, irók és olvasók találkozása stb. - tovább kell erősítenie. A könyvtár tudományos, könyvészeti, tájékoztató és kiállítási tevékenysége egyre értékesebb. A fiatalokkal való foglalkozás javul, a könyvtár olvasóinak 20 százaléka iskolás. A könyvtárak a fiataloknak jó irá- ^ nyitást adnak, hiányzik azonban Budapesten az ifjúsági könyvtári hálózat. A peremkerületek egy részében, búr a könyvtári hálózat itt jórészt a felszabadulás után jött létre, új könyvtárfiók létesítése iránti igény jelentkezik. A helyzetet enyhítené, ha meggyorsulna az a folyamat, hogy ahol lehetséges a szakszervezeti üzemi könytárak területi feladatokat is oldjanak meg. Művelődéspolitikai feladataink megoldása során a színházakkal, a mozikkal, a képzőművészeti tevékenységgel és a művészeti tömegmozgalommal is foglalkozunk. A fővárosban a két dalszínházzal együtt 16 szinház működik, közülük 9 a tanács felügyelete alá tartozik. Az ellenforradalmat követő időszak polgári befolyását visszavertük, előreléptünk a haladó monda- nivalójú művek irányában, azonban színházaink műsorpolitikáját to- \ vébb kell javítanunk. Támogatnunk kell olyan színművek alkotását és bemutatását, amelyek a mával foglalkoznak, a munkásosztály érzés- és gondolatvilágát mutatják be. Szorgalmaznunk kell a szovjet és baráti népek színműveinek szinrekerülését. Támogatjuk a haladó nyugati irodalom színműveinek előadását is. Fejlődött a közönségszervezés. A főként zenés darabra irányuló szervezés mellett növekszik a prózai színmüvek látogatására irányuld szervezés, amelyben jelentős szerepe van a kerületi tanácsoknak és a társadalmi szerveknek. Az üzemek mind erősebben kapcsolódnak be a szervezett színházlátogatásba, bár az üzemen belül akadnak még fehér foltok, ahová nem jut el a közönségszervezés, ezért is tovább kell javítani munkáját. A budapesti színházak 1958-ban 5454 előadást tartottak, látogatottságuk közel 4 millió volt, a látogatók 70 százalékát a bérletakciók, illetőleg a közönségszervezés biztosította. Egyik előttünk álló feladat, hogy egyes tanácsi színházak profilja kialakítását elősegítsük, mert ez összefügg a helyes músorpolitikával és játékstílus ki\ - 3 -
