1959. december 18. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
15
[— • ; • 1 : v - - 3 száma 1,2 millió kötet, ebben szép számmal találhatók ismeretterjesztő és műszaki könyvek. De meg kell állapit a írok, hogy nem mindenütt kielégítő a könyvpropnganda foglalkozás az olvasókkal, az olvasás irányítása, ezért az adottságok kevésbé használhatók ki. A Szabó Ervin Könyvtárnak irodalompolitikai tevékenységét - irodalmi ankétok, irck és olvasók találkozása stb. - tovább kell erősítenie. A könyvtár tudományos könyvészeti tájékoztató és kiállítási tev-'kenysége <• gyre értékesebb. A fiatalokkal való foglalkozás javul, a könyvtár olvasóinak 20 *-a iskolás. A könyvtárak a fiataloknak jó irányítást adnak, hiányzik azonban Budává pesten az ifjúsági könyvtári hálózat. A peremkerületek egy részében, bár a könyvtári hálózat itt j'részt a felszabadulás után jött létre, uj könyvtárfidk létesítése iránti i<rény jelentkezik. A h lyz^tet enyhítené, ha meggyorsulna az a folyamat, hogy ahol l'-h' t sége e a szakszervezeti üz:mi könyvtarak területi feladatokat is oldjanak meg. Művelődéspolitikai feladatúnk megoldása s.rán a színházakkal, a mozikkal, a.képzőművészeti tévékénységgel és a művészeti tömegmozgalomra! 'in foglalkozunk. 9 . A fővárosban a két dalszínházzal együtt 16 színház működik, közülük 9 a tanács felügyelete alá tartozik. Az ellenforradalmat követő időszak polgári befolyását visszavertük, előreléptünk a haladó mondanivalóju müvek ir-'nyában, azonban s: Ínházaink müsorpolitikáj '1; tovább kell javi- tanunk. Támogatnunk kell olyan színmüvek alkotását és bemutatását, am lyek a mával foglalkoznak, a munkásosztály érzés és gondolatvilágát mutatják be. Szorgalmaznunk kell a szovjet és baráti népek színmüveinek szinrekerülését. Támogatjuk a haladó nyugati irodalom színmüveinek előadását is. Fejlődött a közönsegsz''rv-'zés. A főként zenés darabra irányuló sz-rvezés mellett növekszik a prózai színmüvek á "t •• básdrn irányuló szervezés, amelyben jglentó? szerepe van a kerületi tanácsoknak és a társadalmi szarveknek. Az üzemek rind erősebben kapcsolódnak b<=> a szervezett színházlátogntásba, b*r az iiZ'mén belül akadnak még frh''r főitek, ahová nem jut el a közönségszervezés, ezért is tovább kell javítani munkáját, A budapesti színházak 1958.-ban 5.454 'leadást tartottak, látó— i gatottságuk közel 4 millió volt, a látogatók 70 ^át a bérletakciók, illetőleg « közönségszervezés biztosította. Egyik előttünk áll; falódat, h°gytgy#-s tanácsi színházak profilja kialakítását slos gitsük, írtért ez ^ összefügg g helyes müsorpolitikával *'s játékstílus kialakit / < ■ i 1 I nJ _-
