1959. június 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
196
I l X — J ' J c > * / F ó b i c s/ Abban az utcában lakom, ah 1 az SZT ö ponti rendelőilézete vi n. Ablakomon keresztül látom az ott jüvő-nenő orvosokat a szokványos , ^ kis táskájukkal# De csak 1-. lkán] i 1 tok egyet, ut na megint uj % ■ rcok jönnek éa ennel láttán gon.olko óban estem. Razembe Jutott az az idő,amikor ón diáJt Voltam éo roa zat tettem az iz> ólában, ak kor n hátsó pauba altettek őo moat is önkéntelenül ez jut az eszein- be. Nevezetesen, lio y itt v Imi hib nak kell lenni, hogy a perent- ke iái. etekben ilyen nagy az orvosi flu uáció. Szeretnék meggyőződ- ni arról, no y nem-e azokat az orvoookat teozik oda ki hozzánk, akii hasonló "iskolai" coinytevést követtek el? /Tapo,/ V A c z <5 1 Andor: Tisztelt Tanácsi Kbben a vitában már lel zólalt orvos, műszaki szakember, minenki ős engedjék meg, ho y ón. mint aktiv beteg szólaljak fel az egészségügy! kérdések megvitatásánál éo legközvetlenebb tapasztalataimat mond- ;ia8;;a:K el 5 percre összesüritve. A kórházakban ós főként a János kórházban, - mert ott feküdtem - nagyon szép ós nagyon helyes törekvés a poliklinikai rendszer megváló olt. ca, tehát a kórlu'zi bentfekvő én járőbetegsk ► v eg^Ut'-ts kezelése, mert ez nagyon olos dolog, áiszen az orvoo munkaerejének racionália kiliaoználását jelenti, E hez azonban meg kell teremteni az előfeltételeket. Itt elsősorban n röntgen osztályra gondolok, ahol - számot nem tudok mondani - rengeteg eni- bert kezelnek, röntgeneznek, felvételeket csinálnak. Magam is négy éo tél órát v rakozta/n, amig sorra kerültem. Nem bejáró, hanem | á fc kórházi beteg voltara. Én még saját lábamon tudtam j írni, de aki- k et hordágyon visznek, azokat leteszi), éo órák hou. zat ott fok- í __ . ■ 43 £
