1958. május 14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

98

9 I

^R és kártevést, sőt nem egy esetben csábitólag hatna* H

■ Tapasztalataink szerint a társa almi tulajdc fl

^R kárositó cselekmények elkövetésében a már említett ^R

9 tényezőkön túlmenően - sok esetben - még a követkéz ^R

okok játszanak közre: H

^B 1./ még mindig nem alakult kiazalégkc fl

R amely visszatartja ós megvetéssel sújtja a népvagyc fl

9 megkárosítóit. Az ilyen irányú nevelés nem eléggé fl

9 _ rendszeres, nem széleskörű, sem az üzemekben, sem c fl

R R lakosság körében. A dolgozók tudatában még sok ma— j^R

9 radványa ven a kapitalista idők gondolkodásának. ^R

9 Nem váltották még ki az elérni kívánt hatás: ^R

R a különböző nevelési kísérletek, propaganda akciók, ^R

^R A fővárosban levés üzemben alakultak meg a ^R

9 társadalmi biróságok, amelyek a dolgozók nevelésé— ^R

9 nek értékes eszközei lehetnének - ahol megalakulta] H

9 is — nem mindehol működnek, vagy ha működnek is, a ^R

^R kedésük nehézkes. ^R

9 2./ A társadalmi tulajdon megnyugtató vedel' ^R

9 mének megvalósításához elengedhetetlenül szükséges ^R

9 társadalmi légkör kialakításának egyik nagyon komo ^R

9 akadálya egyes megtévedt ve z e t ő k rossz p é ^R

9 damutatása , amely a jó gazdasági vezető ^R

9 erőfeszítéseit is sok esetben lerontja. ^R

9 A gazdasági vezetők ugyanis a társadalmi tu ^R

R lajdon kezelésével kapcsolatban a leges legkisebb ^R

9 ébertelenséget sem engedhetik meg a maguk javára, ^R

neiaceak azért, mert ennek nagyon szomorú követkéz— ^R

R ménye szokott lenni, hanem azért sem, mert az ilye ^R

^B vezetőknek nem lehet erkölcsi ereje és hitele a do fl

B k

___________________________________________________________________________ R

^

9