1957. november 12. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

330

- - ^B

ne tudna valami példát felhozni arra, hogy miképpen húzódik szükségte- ^R

■ N lenül egy épület elkészítése, vagy miképpen fognak hozzá valamely épü- ^R

let megvalósításéhoz, az úgynevezett felvonulás és a munka megkezdése ^R

között milyen szükségtelen késedelem van. Sőt, az embernek néha szinte ^R

az az érzése, hogy egy-egy vállalat tevékenysége körében megismétlődik jH

az l?4«-49-es szabadságharcból ismert ozorai példa, amikor Ozora falu ^R

R ^ lakosai úgy tudták megvédeni a túlnyomó ellenséggel szemben a maguk ^R

R területét, hogy a legkülönbözőbb helyeken vonultak fel állandóan, azt ^R

R ajbfc a látszatot keltve, mintha sokkal többen volnának, mint ahogy a va- ^R

R lóságban vannak. Az építkezéseknél is nem egyszer előfordul, hogy egyes ^R

R épületekről elvonulnak más épületekre, azután megint visszavonulnak, ^R

R azt a látszatot keltve, hogy több épületen egyszerre dolgoznak. Én úgy ^R

R gondolom, hogy ez sem olyan állapot, amit feltétlenül fenn lehet vagy ^R

fenn kell tartani. ^R

Szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy ezzel az ^R

gRB^R ' & •. • ||R|R

R s egész kivitelezéssel kapcsolatban talán a legnagyobb hiba - legalább is ^R

a legszembeszökőbb hiba - ma az, hogy amig az egyes épületek megvalósi- R

^R táséhoz, kivitelezéséhez a Tanácsnak a saját vállalatai körében meglen- R

R ne a megfelelő ereje, kapacitása és anyaga, addig ezeket a vállalato- R

kát nem tudja ezekre a munkákra ráállitani azért, mert ezek túlesnek ^R

H azon az egymilliós kereten, ahol már csak az Épitési Minisztérium enge- R

^R délyével lehet a tanácsi vállalatnak ezt a munkát elvégezni. Egyetlen ^R

konkrét példát mondok. A XI.kerület Bocskay-uti iskolának l,9oo„ooo fo- j^R

■ \ rint az épitési értéke. ^R

B I

I I