1954. október 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

15

Az igazgatási szempontok túlzott előtérbe kerülése folytán ez apparátus ^B

^B nem egy helyen a tan-'csők fölé nőtt, s Így a hatalmi szervek, a tanécsők, szinte füg ő viszonyba kerültek a végrehajtó szervektől. Mindez ^B

■ nagymértekben gyengítette a tanácsok államhatalmi és tömegszervez éti I

^B jellegét.

H Pártunk III. Kongressfauscának mólyrehajtó tanácskozásai és határozatai

^B élesen vetették fel a hibák..t és ennek nyomán kormányunk előterjesztet^B s te a tanácsokról szóló törvény tervezetét.

Szerte az országban száz- és százezrek kapcsolódtok be a tervezet meg- ^B

vitatásába; gyári munkások és háziasszonyok, parasztok és neves tudó- ^B

B sok egészítették ki javaslataikkal és ezek közül az Országgyűlés igen I

^B sok: t figyelembe vett és törvényerőre emelt. Elmondhatjuk, hogy ezt a ^B

^B törvényt maga r. dolgozó nép alkotó és bíráló ereje hozta létre, a nép ^B

^B érdekében, r nép tevékeny közreműködésével készült.

^B Ez 2 törvény erős és biztos alapot nyújt a korábbi hib-'k megszüntet ősé- ^B

^B n rtí ós : "tanácsok eddiginél sokka.l szélesebbkörü munkáján: k Szabad ki- ^B

^B bontakozására. Következetesen va.lósitja meg a. szocialista demokratiz- ^B

^B musnak azokat ez elveit, amelyeken egész államunk felépül. Megteremti

^B a hatalmi és szervezeti előfeltételeket a tanácsok egyre szélesebbkörü

^B feladatéinak megoldásához: uj, mognövekedett, felelősségteljesebb jogok■ kai -^s kötelességekkel ruházza fel tanácsainkat. ^B

^B ^ korábbi túlzott dentralizáció megszüntetése érdekében a törvény ki- ^B

^B fejezetten a tanácsokra ruházza - természetesen az állami terv- és költ- ^B

^^B ségvetés keretein belül - : helyi tervek és költségvetés megállapítósá—

^B nak, végrehajtásuk irányítás-nak és ellenőrzésének, a városfejlesztőéi ^B

^B ' terv meghatározásának jogát, a korábbi állapothoz képest tehát jelentős ^B

^B mértékben növekedik a tanácsok Önállóság. , főként a tervezés, a beru- ^B

h'zás az anyaggazdálkodás, ez áruellátás és a pénzügyek terén. ^B

^B A tanácsok gazdasági jogkörét bővíti uj törvényünk, amikor az összes ^B

B helyi jellegű, vállalatok, t és intézményeket c. tanácsok a Iá rendeli. |^B

^B Rendezi az uj törvény a tanácsok területén működő de a tcnácsok alá nem

^B ^ ren’eTt szervek kapcsolatát is. Ez a legszorosabban összefügg azzal, BB

m hogy a tanács terület'nek valóban igazi'gazdija legyen. ^B

^^B ^ megnövekedett feladatok ellátása és a tanácstagi munka fokozott meg^B becsülése érdekében törvény alapján biztosítanunk kell, hogy : tanács^B tagok-1 no akadályozzák feladataik ellátásában és ne érje őket sérelem

B B kötelességük teljesítése miatt. A törvény u yanakkor leszögezi azt is , I

^B hogy valamennyi állami és társadalmi szervnek elő kell segítenie, hogy

^B e- tanácstagok a tanácstagsá.gukbél eredő tevékenységüket zavartalanul * ^B

^B ós eredményesen végezhessék.

BB A törvénytervezet megvitatása során számosán szévátették,hegy ez uj ^B

^B törvr'nyben feltét lenül kifejezésre kell jutnia annak a körülménynek,

^B hogy Budapest nem egy a többi város között, hogy a budapesti tanács ha^B tásköre é3 jelentősége nem lehet azonos más tanácsok hatáskörével.

BB Budapest az ország le; nagyobb és első városa, hazánk fővárosa, népi de- I

^B mokráciánk gazdasági és kultur-'lis életé nek a központ ja,szocializmust ^B

^B ápitő országunk szive. Nem a helyi elfogultsá -fhanem a m gyár történe^B lemnek, kultúrának, hazánk grzdas'gi berendezésének vizsgálata '.lapján

^B án^pithatjuk ezt meg.

■ Ez jut kifejezésre - a budapesti dől. ozók javaslatai alapján - a tanácsi

^B törvény 65.szak szát:n. Ez a 3zakcsz kimondja: "Budapest főváros tekinte^B téten a törvény végrehajtása során szervezeti és hatásköri vonatkozás^B V n, val^int * *“czdasá i terv és költsémvet és megállapításakor fiiryeB fl