1954. március 5. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

243

rr” —i-84■

■

Az elvtársak igen sokat beszéltek arról, hogy kevés a pénz és jó lenne, ha több lenne. Ezzel a kérdéssel egyetértek, azonban egészen más kérdésre akarok rávilágítani, - és körülbelül ugv nézem a kérdést, ahogvan ao előttem szóló Vajda elvtárs kifejtette. Természetesen több pénz kellene, ha mindent meg akarnánk valósítani, - de vájjon eleget teszünk-e minden tekintetben annak, hogy a meglévőt megbecsüljük?

Vájj on ho van néznek ki azok az üzemeltető egységeink, - gondolok itt az iskolákra, továbbá egészségügyi és egyéb intézményeinkre - amelyeket már a felszabadulás óta építettünk? Vagy hogyan néznek ki azok az intézményeink, amelyeket a felszabadulás óta újjáépítettünk. Sok pénzt költöttünk el. Örömmel vesszük tudomásul, hogv beruházási keretünk és költsé vetésünk mekkora összeggel gyarapodott. De vájjon megteszi-e az apparátus és a főváros tanácsa, - de nem utolsósorban a főváros lakossága - mindazt, amit meg kellene tennie annak érdekében, hogy megvalósuljanak azok a célkit zések, amelveket Pártunk és kormányzatunk tűzött ki a főváros dolgozói életszínvonalának megjavítása érdekében? Megbecsüljük-e mindazt, amit Pártunk és kormányzatunk juttat a főváros dolgozóinak?

rv

Egy-két kérdésre akarok rááutatni. Nézzütafx meg, hogyan néznek ki iskoláink, Pongrácz elvtárs beszélt arról, hogy az iskolákban milyen felszerelési tárgyakban vannak hiányosságok. Hogyan fogjuk tudni ezeket pótolni? De vájjon elég-e, ha megvesszük egyik évben ezeket a felszerelési tárgyakat, de azután tovább nem törődünk velük, nem védjük meg azoknak az állagát, és nem védjük meg a nemzet vagyonát.

Sok hiányosság van ezen a területen, de nem akarok a részletekre kitérni, mert rövid az idő, és igy csak nagy általánosságban kívánok ezzel a kérdéssel foglalkozni.

Igen sok pénzt költünk különböző célokra, de vájjon eleget költünk-e a karbantartásokra, vagy felújításokra? Gondolok ar24J